A zalai város repülőterének jövője egyre izgalmasabb kérdéssé válik – vajon képes lesz-e ismét menetrendszerű járatok fogadására?

Az andráshidai városrész mellett, 1953-ban nyílt meg a repülőtér, amely a hatházi terület szomszédságában helyezkedik el. A menetrendszerű légi járatok üzemeltetése 1967-ben megszűnt, mivel a működése veszteséges volt. Azóta a reptér polgári használatra, de nem nyilvános formában üzemel, és főként helikopterek, kisgépek, valamint sportrepülők fogadására specializálódott. A létesítmény népszerű találkozóhelye a repülős közösségeknek, beleértve a sárkányrepülőket, motoros pilótákat, ejtőernyősöket és repülőmodellezőket. Ezen kívül rendszeresen helyet biztosít repülőnapoknak, amelyek a közönség körében nagy népszerűségnek örvendenek. Balaicz Zoltán polgármester hangsúlyozta ezt a közgyűlés legfontosabb döntéseit összefoglaló Zeginfón.

Andráshidai repülőtér - Fogadhatna-e menetrendszerű járatokat?

Nyilvános, menetrendszerű járatokkal működő légikikötő már nem alakítható ki belőle.

* mert a polgári repülésre, a repülőterek üzemeltetésére,

* a kifutópályák burkolatának típusára és a hozzájuk tartozó felszerelésekre,

* a biztonsági előírásokra, a szakszemélyzetre,

A katasztrófaelhárítás területén a tűzoltók és mentők hősies munkája megkérdőjelezhetetlen. E szakemberek mindennapi heroikus erőfeszítéseik révén képesek megmenteni életeket és helyreállítani a rendet, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Az ő elhivatottságuk és bátorságuk példaértékű, hiszen gyakran életveszélyes helyzetekkel néznek szembe, hogy mások biztonságát garantálják.

* a rádiófrekvenciás és műholdas kapcsolatokra

* valamint minden egyéb, a nemzetközi szabványok által meghatározott akkreditációs követelményre.

A füves leszállópálya és a kis épület egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek.

Ami 1953 és 1967 között elegendő volt, az 2025-ben már nem. Azért nem, mert ma a menetrendszerű gépek közlekedéséhez 2,5 km hosszúságú, betonozott és jelzőfényekkel ellátott fel- és leszállópályára van szükség. Az előírások maradéktalan teljesítéséhez több tízmilliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség, ami a befektetett összeget és a napi működtetés költségeit tekintve csak óriási veszteséget hozna.

Útban van a zalaegerszegi TV-torony

1953 és 1967 között nem létezett a zalaegerszegi TV-torony, amely a repülőtér fel- és leszállópályája irányában helyezkedik el, így akadályozva a légi folyosókat. Ennek következtében a torony zavarhatná a felszálló és leszálló repülőgépek emelkedési és ereszkedési útvonalát, amelyeket nemzetközi szabványok szabályoznak. Emiatt nem lehetséges, hogy a város menetrendszerű járatokat fogadó repülőtérré fejlődjön.

A várható intenzív zajhatás, valamint a falvak közelsége szintén kizárja a lehetőséget.

A rendszeres repülőjáratok, valamint a kisebb és nagyobb gépek megszakítás nélküli fel- és leszállása drámaian megnehezítené az ott élők mindennapjait. Az intenzív zaj, a motorok zúgása, és a gépek alacsony repülése az emelkedés és ereszkedés során elviselhetetlenné tenné a környéket. Andráshidán, Hatházán, Teskándon, Vorhotán, Ságodban, Boncodföldén, Bagodban, Zalaboldogfán és Kiskutason található ingatlanok értéke jelentős csökkenésnek lenne kitéve. Ezen kívül, a 2025-ben érvényes akkreditációs eljárások már eleve kizárják a menetrendszerű polgári repülőjáratok üzemeltetését ilyen közelségben a lakott területekhez.