A tengeri világháborús lelőhelyeken újra életre kel a természet. Az elfeledett hajók roncsai között színes korallok és változatos tengeri élőlények bontogatják szárnyaikat, létrehozva egy különleges ökoszisztémát. A mélyben zajló harcok emlékei mára a bio


A kutatók elsüllyedt lőszerek és hajók környékén végeztek vizsgálatokat.

Egy új tanulmány alapján a Balti-tengerben nyugvó világháborús lőszerek és roncsok körül valósággal virágzik a tengeri ökoszisztéma - számol be a The Independent.

Elizabeth White, a Duke Egyetem kutatója, és csapata tanulmányukban az első világháborús hajóroncsok világára összpontosítottak. Felfedezték, hogy ezek a roncsok nem csupán történelmi emlékek, hanem élőhelyet nyújtanak különböző tengeri állatok számára. Ezen kívül egy másik kutatásban Andrey Vedenin, a Carl von Ossietzky Egyetem tudósa, csapatával a második világháborús lőszerek és a tengeri élőlények közötti kölcsönhatásokat vizsgálta, feltárva e különleges ökológiai viszonyokat.

Az 1972-es londoni egyezmény, amely a tengeri szennyezés megelőzésére irányult, megelőzte azt a gyakorlatot, hogy a fel nem használt mérgező lőszereket és robbanószereket a tengerbe engedték. Ezek a veszélyes anyagok rendkívül toxikus vegyületeket rejtenek, és kemény fém burkolatuk miatt potenciálisan kedvező környezetet biztosíthatnak bizonyos élőlények számára.

2024-ben a Vedeninék a Lübecki-öbölben, egy frissen felfedezett lelőhelyen, robotizált drón segítségével végeztek megfigyeléseket. A terület alapos vizsgálata során vízmintákat is gyűjtöttek, hogy további adatokat nyerjenek a környezetről.

A kutatási eredmények rámutattak, hogy többféle faj képes sikeresen alkalmazkodni a potenciálisan veszélyes környezetekhez. Ilyen fajok például a parti tarisznyarák, az atlanti tőkehal, valamint a különböző tengerirózsák. A vizsgált lőszereken átlagosan 43 ezer organizmus található négyzetméterenként, míg a tengerfenék esetében ez a szám 8200-ra tehető. A szakértők megjegyzik, hogy ezek az értékek hasonlóak az öböl természetes, kemény felületein tapasztaltakhoz.

Érdekes módon a lelőhely körüli területen a TNT és az RDX koncentrációja a potenciálisan mérgező szintet is meghaladta, ám úgy tűnik, hogy sok élőlény képes alkalmazkodni e körülményekhez. A dokumentált tengeri organizmusok többsége a lőszerek és robbanószerek burkolatán található, ami arra utal, hogy igyekeznek csökkenteni a kitettségüket. Bár a lelőhely értékes élőhelynek bizonyult, a kutatók javasolják, hogy a veszélyes felületeket biztonságos, de mesterséges anyagokra cseréljék le.

White és kollégái az merikai Potomac folyón található Mallows-öböl úgynevezett szellemflottájának 147 roncsánál folytatott adatgyűjtést. Az érintett hajókat az első világháború idején építették, majd az 1920-as években szándékosan elsüllyesztették. Az eredmények alapján ezek a lelőhelyek is értékes élőhelyet biztosítanak sok faj számára.

Related posts