"Régóta vágyakoztam arra, hogy valaki észrevegyen, hogy felfedezze a bennem rejlő lehetőségeket." - így lett elismert magyar író egy ausztráliai nyugdíjas kisvállalkozóból.
Eszmélése óta szívében hordozta a költészet és az írás iránti vágyat, ám csak a nyugdíjba vonulása után tudott zavartalanul elmerülni a szavak világában. Ma már méltányolt alakja az irodalmi életnek, és az ausztráliai napfény alatt, 88 évesen, Handi Péter továbbra is alkot, inspirálva az olvasókat.
Ha egy rántott hús, vagy ahogy helyesebben mondjuk: bécsiszelet, ami természetesen borjúból készült, vendéglői tálalásban úgy fest, mint Ausztrália a térképen, az már elgondolkodtató. De ha másnap ugyanez az étel Portugália határait vázolja fel a tányéron, az már igazán gyanús. És ha harmadnap, a fenséges panírban, Itália csizmája foglal helyet az asztalon, akkor itt bizony valami nem stimmel. A rejtély megfejtése pedig csupán egy névben rejlik: Surek. Surek, a kést és a főzőkanalat mesterien forgató kulináris varázsló, aki képes a világ minden táját egyetlen ételben megjeleníteni.
A vázolt alapszituációból kerekedhetne kabarétréfa, kisjátékfilm, szövevényes krimi. A Melbourne-ben élő és alkotó Handi Péter a "gasztronómia mozarti figurájáról" végül groteszk kisregényt írt. Ebben a törzsvendég azzal hajszolja összeomlásba a konyhaművészt, hogy nem elégszik meg az elé tett húscsodákkal, újabb és újabb "országokat" rendel(ne).
Egyfajta önvallomás lenne az, hogy alkotni (sütni) csak benső indíttatásból lehet? - kérdeztük a közelmúltban megjelent Országos bécsiszelet című kötet szerzőjét. "Megtisztelő értelmezése ez a regénykémnek, bár jó néhány éve befejeztem, de még igen közel áll hozzám. Nagy kedvvel írtam, s úgy, hogy nem tudtam, hová is lyukadok ki, hová vezet majd a történet. Azt azért meg kell hogy jegyezzem, hogy ihletcsiszolóként nekem mindig nagyon fontos volt - na jó: lett volna -, hogy legyen leadási határidő."
Efféle szorításban azonban élete majd kilenc évtizedében nemigen volt része a gyerekkora óta írónak, költőnek készülődő Handinak.
