Az egymilliós magyar átlagkereset ugrása az ukrán vendégmunkások révén izgalmas lehetőségeket rejthet magában, de talán nem is ez lenne a legfájóbb pont a helyzetben.

Ahogyan arra Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője rámutatott legutóbbi Facebook-posztjában: akár húszmillió ukrán munkavállaló előtt is megnyílhatnak a határok az uniós csatlakozással. Ennyien valószínűleg nem telepednének át, de jelentős részük biztosan útnak indulna, hiszen már Magyarország és Ukrajna között is akkora bérszakadék tátong, hogy megérheti nekik átköltözni.
Sebestyén megfogalmazása szerint az ukrán nettó átlagbérek csupán a magyar mutató harmadát vagy akár negyedét érik el. Érdekes módon, ez az összeg magasabb, mint a szlovák, román vagy bolgár átlagbérek, ami sokak számára meglepő lehet. Ez a helyzet azt a következtetést vonja le, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása után a 20 milliós ukrán munkavállalói réteg jelentős bérversenyt generálhat a jelenlegi uniós munkavállalók számára. Az elméleti egyensúly valószínűsíthetően abba az irányba mutatna, hogy a régi uniós tagállamokban csökkennének a fizetések.
A háború következtében 6,3 millió ukrán kényszerült elhagyni szülőföldjét, sokan közülük Lengyelországon át Németországba vándoroltak. Meglepetésre azonban több mint egymillióan Oroszország felé vették az irányt. Magyarországra körülbelül az ukrán menekültek egy százaléka, azaz körülbelül 60 ezer személy érkezett. A Mandiner megkeresésére az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője részletesen kifejtette, milyen következményekkel járna, ha még több menekült érkezne az uniós csatlakozással összefüggésben.
Ha Ukrajna az Európai Unió tagjává válna, akkor egyértelmű, hogy legfőképpen a keleti szomszédaink közül érkeznének az új tagok. Az igazi kérdés az, hogy a 20 millió munkavállalóból hányan döntenének a költözés mellett. Ha a román helyzetet nézzük, ahol az életszínvonal jelentősen magasabb, mint Ukrajnában, elképzelhető, hogy akár 10 millió ember is útra kelne.
- fűzte hozzá.
A helyzet gazdasági következményei sok szempontból érdekesek. Egy lehetséges következmény, hogy a kormány által remélt egymillió forintos átlagbér elérése komoly kockázatok elé nézhet. Sebestyén Géza a Mandinernek adott válaszában négy lényeges hatást emelt ki:
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a keleti országrészben a munkanélküliség már most is a legmagasabb szinten áll. Ezért éppen ott jelentene komoly bérfeszültséget az olcsóbb ukrán munkaerő jelenléte, ahol az embereknek amúgy is nehézséget okoz a munkahelyek megtalálása.