Az űrtechnológia nem csupán lenyűgöző tudományos vívmányokat takar, hanem számos biztonságpolitikai aspektust is magában hordoz. Az űr felfedezése és hasznosítása új lehetőségeket nyit meg a globális együttműködés terén, ugyanakkor kihívások elé is állítj
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki kiemelkedő szerepet játszik a hazai űripar fejlesztésében (Fotó: Soós Lajos/MTI)
Az űrtechnológia integrálása már számos globális szolgáltatás szerves részévé vált – emelte ki Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a hétfői budapesti szakmai konferencián, amely a HUNOR-program keretében zajlott. A rendezvény címe: "A hazai űrszektor 'Booster-e'? – A Magyar Űrhajós Program kedvező hatásai az üzleti szektor fejlődésére".
Hozzátette, ezen túlmenően az űrtechnológiának tudományos, biztonságpolitikai jelentősége is van. Kiemelte, az űrtechnológia, az űripar a versenyképesség egyik sarokpontja, a tudásalapú társadalomban nem lehet high-tech technológia nélkül létezni.
Felidézte, hogy egy régi, napfényes délutánon a gyermekkora emlékei elevenedtek meg előtte. A fák susogása és a madarak csicsergése mintha csak a múlt titkos dallamait hozta volna vissza, amelyeket sosem felejtene el.
Ferencz Orsolya kifejtette, hogy az űrstratégia keretében olyan kulcsfontosságú területeket azonosítottak, ahol érdemes magyar erőforrásokat fejleszteni és bővíteni. Az egyik kiemelkedő terület a nemzeti űrhajós program, amelynek alapvető célja, hogy Magyarország visszakerüljön azok közé az országok közé, amelyek aktívan részt vesznek az "emberes űrrepülésben".
A HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében Magyarország nemzetközi partnerségeket alakít ki, miközben saját nemzeti kompetenciáit is fejleszti – emelte ki.
A miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, a magyar szereplők - köztük egyetemek, cégek, kutatóhelyek - nagy sikerrel pályáznak az ügynökség projektreire, így lehetőségük van az szervezet programjaiban való részvételre. Az ügynökségi regiszterben lévő magyar partnerek száma a 2019-es 23-ról 2024 végéig 256-ra nőtt.
Előadásában a miniszteri biztos kitért arra, hogy Magyarországon létrejött az űrtémában egy innovatív felsőoktatási modell, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem (NKE) vezette konzorcium, amelyben 21 magyar felsőoktatási intézmény vesz részt. Büszkék arra, hogy most már külföldi hallgatók is bekapcsolódnak ebbe a képzésbe - jelezte a miniszteri biztos.
Ferencz Orsolya elmondta,
A többszörös halasztásokat követően a legkorábbi indulás időpontja csütörtök hajnalban, június 19-én várható - tette hozzá.
A szakmai esemény keretein belül Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) élén áll, hangsúlyozta, hogy a hivatal projektfinanszírozási tevékenysége kiemelkedő jelentőséggel bír. Kiemelte, hogy elengedhetetlen, hogy nemzetközi szinten elismert magyar kutatók és versenyképes magyar vállalatok létezzenek, mivel ez hozzájárul a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődéséhez és a globális versenyképesség növeléséhez.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a űripar területén érdemes komoly befektetéseket eszközölni. Az egyetem keretein belül megalakult a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet, ahol a kutatások fő célja az, hogy az itt megszerzett tudás és eredmények a gyakorlati ipari alkalmazásokban is megjelenjenek.
Hradszki László, a Hiventures Venture Capital vezérigazgatója arról szólt, hogy míg korábban nem volt jellemző a kockázati tőke jelenléte az űriparban, mostanra már egyre több űrtechnológiával foglalkozó start-up vállalkozásokban is megjelennek ezek a pénzügyi eszközök.
Kovács Árpád, aki korábban a Költségvetési Tanács elnökeként tevékenykedett, jelenleg a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagjaként osztotta meg véleményét. Szerinte 2025 a űrgazdaság robbanásszerű fejlődésének éve lesz. A világ űripara jelentős beruházásokkal gazdagodik, és a szektorban megfigyelhető a növekvő befektetési kedv, miközben a költségek folyamatosan csökkennek – tette hozzá.
