Trump mostani büntetőügyei révén lehetősége nyílhat arra, hogy visszavágjon az amerikai igazságszolgáltatásnak, amely szerinte igazságtalanul járt el vele.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, váratlan döntést hozott, amely még a republikánusok körében is meglepetést keltett: szerdán a 42 éves Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőt nevezte ki főügyésznek. Gaetz korábban soha nem dolgozott az igazságügyi minisztériumban, és ügyészi tapasztalata is csupán annyira terjed ki, hogy néhány évig egy floridai ügyvédi irodában tevékenykedett. A képviselő leginkább arról vált ismertté, hogy tavaly kulcsszerepet játszott Kevin McCarthy, a képviselőház akkori republikánus elnökének leváltásában, amely hosszú távú zűrzavart idézett elő a ház működésében.
Gaetz emellett korábban azzal is a címlapokra került, hogy a minisztérium közel három évig nyomozott ellene egy 17 éves lányt érintő szexkereskedelem vádja miatt, amit végül tavaly ejtettek. A képviselőház etikai bizottsága azonban továbbra is vizsgálatot folytatott ellene a szexuális visszaélésekkel, tiltott kábítószer-használattal és a vizsgálat akadályozásával kapcsolatos vádak tisztázására. Ez a vizsgálat gyakorlatilag most szintén véget ért, mert Gaetz jelölése után azonnal lemondott a képviselőházi mandátumáról, a bizottság pedig csak a tagokat vizsgálja.
Ennek ellenére a bizottságra egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogy végül is hozza nyilvánosságra az etikai vizsgálat eredményeit. A helyzet bonyolultabbá vált, miután kiderült, hogy az egyik, a bizottság előtt meghallgatott lány azt állította, hogy egy drogos szexpartin kapcsolatba lépett Gaetzcel, amikor még középiskolás volt, és ezt tanúk is megerősíthetik. Kérdéses viszont, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala elegendő lenne ahhoz, hogy megakadályozza Gaetz főügyészi pozícióra való kinevezését.
Ez igazán felháborító húzás volt - még a szenátus republikánus tagjai körében is -, hogy Trump csütörtökön olyan ügyvédeket jelölt ki a büntetőügyeiben, akik eddig őt támogatták, az ügyészség legmagasabb rangú pozícióira.
Todd Blanche-t nevezték ki helyettes főügyésznek, míg John Sauer és Emil Bove a legmagasabb rangú pozíciókat kapták. Blanche és Bove kulcsszereplők voltak Trump jogi csapatában, különösen a Stormy Daniels pornósztárnak kifizetett hallgatási pénz ügyében, melyben Trumpot az év elején bűnösnek találták. Ezen kívül Bove részt vett a szigorúan titkos szövetségi dokumentumok eltüntetése miatt indított büntetőeljárásban is, amelyet egy bíró idén nyáron elutasított. Blanche a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadással kapcsolatos szövetségi perben is aktívan részt vett. Talán Sauer szolgálata volt a legjelentősebb Trump számára, hiszen ő nyerte meg az elnöki mentelmi ügyét a legfelsőbb bíróságon. E témákra később még visszatérünk.
A kampány során Trump világosan kifejezte, hogy megtorlásra készül az igazságügyi minisztériummal szemben, amiért az eljárásokat indított ellene. Ezt az egész helyzetet folyamatosan politikai motivációval magyarázta. Gaetz főügyészi kinevezése feltehetően azt a célt szolgálja, hogy Trump számára lehetőséget biztosítson az igazságügyi minisztérium nyomás alá helyezésére. Gaetz különösen eltökélt lehet ebben a szerepben, mivel a minisztérium korábban őt is célkeresztbe állította.
Egy közösségi médiás bejegyzésben Trump kifejtette, hogy Gaetzet faltörő kosként fogja használni az igazságügyi minisztérium gyökeres átalakításában. "Matt ki fogja gyomlálni a rendszerszintű korrupciót az igazságügyi minisztériumból, és visszavezeti a minisztériumot valódi küldetéséhez, a bűnözés elleni küzdelemhez, valamint demokráciánk és alkotmányunk védelméhez" - írta Trump.
Bár Trump már régóta otthonosan mozog a bírósági perek világában, az a tény, hogy 2016-os első beiktatásáig több mint 4000 peres ügyben vett részt, egészen lenyűgöző. Ez azt jelenti, hogy átlagosan körülbelül háromnaponta újabb jogi kihívással kellett szembenéznie. Azonban nem csupán a peres ügyeinek száma emeli őt a történelembe; Trump az első amerikai elnök is, akit büntetőjogi eljárás keretében ítéltek el. Most nézzük meg azokat a négy kiemelkedő ügyet, amelyek markánsan eltérnek a többi több ezer pertől, és amelyek miatt a volt elnök valószínűleg mélyen elkeseredett a teljes amerikai igazságszolgáltatással szemben:
Donald Trump lett idén májusban a történelem első olyan amerikai elnöke, akit bűncselekmény miatt ítéltek el, miután a manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg által New York állam nevében indított perben 34 rendbeli üzleti nyilvántartás meghamisításában bűnösnek találták.
Az ítélet szerint Trump dokumentumokat hamisított a Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénz elfedése céljából, amivel illegálisan befolyásolta a Hillary Clinton elleni győzelmével végződött 2016-os választásokat.
Daniels ugyanis a választások előtt azzal akart a nyilvánosság elé állni, hogy a múltban lefeküdt Donald Trumppal.
Daniels később a bíróság előtt egy rendkívül kínos vallomást tett: azt állította, hogy 2006-ban viszonya volt a volt elnökkel, aki ekkor már házas volt a jelenlegi feleségével, Melaniával, ráadásul Melania éppen várandós volt Trump ötödik gyermekével, Barron Trumppal. (Trump három házasságából eddig összesen öt gyermek született.) Daniels megpróbálta kihasználni a botrány révén szerzett hírnevét, többek között azzal, hogy Trump egóját csorbítva kijelentette, az együttlét "élete legrosszabb 90 másodperce volt".
Danielsnek 130 ezer dollárt utaltak át a választások előtt, hogy hallgasson. Ez a hallgatási pénz nem számít illegálisnak, azonban az ügy lényege nem csupán ez, hanem az, hogy Trump korábbi jogásza, Michael Cohen ezt az összeget jogi költségként könyvelte el Trump pénzügyeiben, ezzel próbálva eltitkolni a kifizetéseket a kampányidőszak alatt. Alvin Bragg, Manhattan kerületi ügyésze ezért úgy fogalmazta meg a vádat, hogy Trump ezzel az akciójával illegális kampánytámogatást rejtett el, ami már bűncselekménynek számít.
Juan Merchan manhattani bíró a tervek szerint november 26-án hirdet ítéletet az ügyben, bár egyelőre nem világos, hogy a tárgyalásra sor kerül-e egyáltalán.
Trump valamennyi vádpont miatt elvileg akár egyenként négy év börtönbüntetést is kaphat, de mivel első alkalommal elkövetett bűncselekményről van szó, jogi szakértők már korábban sem tartották valószínűnek, hogy Trumpot börtönbe zárják, valószínűbbnek tartották a próbaidőt vagy a pénzbüntetést.
Trump újraválasztása újabb bonyodalmakat vet fel a lehetséges börtönbüntetésekkel kapcsolatban. Emil Bove, Trump jogi képviselője egy bíróságnak írt e-mailben az ügy teljes elutasítása mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy ez elengedhetetlen a "Trump elnök kormányzási képességének alkotmányos akadályozásának" elkerülése érdekében. Az ilyen érvek az alkotmány szupremáciai klauzulájára hivatkoznak, amely megakadályozza, hogy az államok beleszóljanak a szövetségi kormány alkotmányos hatáskörébe.
Nem képzelhető el, hogy az elnök, aki a világ egyik legnagyobb befolyással bíró személye, állami börtön falai között töltse napjait.
Jon Sale, a volt szövetségi ügyész, aki már a Watergate-vizsgálat során is különleges ügyészként tevékenykedett, úgy nyilatkozott, hogy Merchan bíró már Trump újraválasztása előtt javasolta a leendő elnöknek, hogy kérvényezze az ítélet hatályon kívül helyezését. Ennek hátterében az áll, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság júliusban precedens értékű döntést hozott arról, miszerint a volt elnökök bizonyos hivatali idejük alatt elkövetett hivatalos cselekményeikért mentesülhetnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól.
Trump érvelése szerint a bírósági tárgyalás során olyan tanúvallomások és bizonyítékok merültek fel, amelyeket az új szabályozás értelmében a bíróság nem lenne jogosult figyelembe venni, még abban az esetben sem, ha az ügy az elnöki mandátuma előtti időszakra vonatkozik. Merchan bíró november 19-ig adott határidőt Trumpnak és az ügyészeknek, hogy előkészítsék az elutasítási kérelemmel kapcsolatos érveiket.
Még ha az ítéletet helyben is hagyják, Trump akkor is betöltheti az elnöki tisztséget, tekintettel arra, hogy a büntetlen előélet nem előfeltétele a hivatal betöltésének.
Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 augusztusában vádat emelt Trump ellen a Demokrata párti Joe Bidentől elszenvedett 2020-as választási vereségének visszafordítására irányuló összeesküvés, valamint a Capitoliumnál történt zavargások kirobbantása miatt.
A szövetségi ügyészek állítása szerint Trump nyomást gyakorolt az állami tisztviselőkre az eredmények megváltoztatására, tudatosan terjesztett hamis információkat a választási csalásról, és próbálta kihasználni a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást, hogy elodázza Biden győzelmének hivatalos elismerését, ezzel biztosítva saját hatalmon maradását. Mint ahogyan az már nyilvános, Trump 187 percig tétlenül nézte, ahogy a támogatói a saját, hevesen megfogalmazott beszéde után megrohamozzák az Egyesült Államok törvényhozásának épületét, holott lehetősége lett volna beavatkozni és megállítani az eseményeket.
Ennek következtében négy különböző bűncselekménnyel vádolják, amelyek között szerepel az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés, valamint az állampolgári jogok megsértésére irányuló összeesküvés. Érdekes módon azonban lázadás vagy annak elősegítése nem található a vádak között.
Ha börtönbüntetéssel sújtották volna, Trump akár hosszú éveket is behind bars tölthetett volna, de mostanra már szinte biztosra vehető, hogy ez nem fog megtörténni.
A Jack Smith által vezetett különleges ügyészség által felgöngyölített ügy már a kezdetektől fogva küzdelmes úton haladt, és a Legfelsőbb Bíróság mentelmi joggal kapcsolatos döntése végképp komoly kihívások elé állította azt. A bírák 6-3 arányban egyetértettek abban, hogy a korábbi elnökök mentelmi jogot élveznek a hivatali idejük során végzett, alkotmányos hatáskörbe tartozó cselekmények kapcsán.
A döntés után Smith új vádiratot terjesztett elő, amely megpróbálja megkerülni a Legfelsőbb Bíróság döntését. Azzal érvelnek, hogy Trump magánemberként és nem elnökként cselekedett, amikor megpróbálta befolyásolni a választásokat, azaz tettei nem minősülnek hivatalos cselekménynek. Trump tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Biden-kormányzat áll a vádemelés mögött.
Az eljárás látszólag okafogyottá vált. Trump választási győzelme után Smith, egy igazságügyi minisztériumi tisztviselő nyilatkozata alapján, már azon munkálkodik, hogy a vádakat ejtsék. November 8-án kérte az ügyet felügyelő bírótól, hogy felfüggessze az összes közelgő határidőt, míg a kormány kiértékeli a lehetséges lépéseket. Egy 2000-ben bevezetett minisztériumi irányelv pedig azt rögzíti, hogy...
Egy hivatalban lévő elnök ellen indított vádemelés vagy büntetőeljárás alkotmányellenesen gyengítené a végrehajtó hatalom azon képességét, hogy teljesíthesse az alkotmányban rögzített kötelezettségeit.
Mindenképpen Trump, ha visszanyeri a hatalmat, elrendelheti az igazságügyi minisztériuma számára, hogy indítványozza a vádemelés elutasítását. Alternatív megoldásként akár Smith-t is eltávolíthatja, ahogyan azt korábban megjegyezte, hogy ezt "két másodperccel a hivatalba lépése után" már megteszi.
Jack Smith különleges ügyész 2023 júniusában több tucat vádpontot fogalmazott meg Donald Trump ellen, amelyek között szerepelt az is, hogy a volt elnök hivatalának elhagyása után 26 doboznyi titkos iratot vitt magával a Fehér Házból Mar-a-Lagó-i rezidenciájára. Ezzel a lépéssel Trump nemcsak a dokumentumok biztonságos kezelését mulasztotta el, hanem az ügyészség szerint akadályozta is az FBI munkáját, amely a nemzetbiztonsági iratok visszaszerzésére irányult, továbbá hátráltatta a velük kapcsolatos büntetőeljárást.
Egy floridai bíró, Aileen Cannon, július 15-én hozott döntésével elutasította a Trump ellen indított eljárást, ami jelentős jogi győzelmet jelentett a volt elnök számára, mindössze néhány nappal azután, hogy Pennsylvaniában merényletkísérletet követtek el ellene. Cannon, akit Trump maga nevezett ki a tisztségére, arra hivatkozott, hogy a kongresszus nem biztosított világos felhatalmazást a főügyész számára a különleges ügyész, Jack Smith kijelölésére és finanszírozására, így Smith tevékenysége alkotmányellenes volt. Az igazságügyi minisztérium az elutasító döntés ellen fellebbezett, hangsúlyozva, hogy az ellentétes a korábbi bírósági ítéletekkel, amelyek az ügyészek munkáját támogatták. Ám ekkorra Cannon bírónő már törölte a május 20-ra kitűzött tárgyalást anélkül, hogy új időpontot tűzött volna ki.
Nem valószínű, hogy a fellebbviteli bíróság eljárási lehetőségekkel rendelkezik majd. Hasonlóan a szövetségi választási összeesküvési ügyhöz, Smith itt is azt vizsgálja, miként lehetne ezt az ügyet is véglegesen lezárni, figyelembe véve a már említett 2000-es minisztériumi irányelvet, amely kimondja, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni.
Az ügyek véglegesítésének folyamata a következő napokban fog tisztázódni, ahogy egyre közeledünk a bírósági határidőkhöz. A különleges ügyésznek november 15-én kell benyújtania a titkosított dokumentumokkal kapcsolatos iratokat a fellebbviteli bíróság előtt.
Fani Willis, a georgiai Fulton megye kerületi ügyésze 2023 augusztusában megindította saját eljárását Donald Trump ellen, amelyben azzal vádolja őt, hogy tizennyolc támogatójával együtt összeesküvést kovácsolt, hogy megpróbálja megfordítani a 2020-as választási vereségét az államban.
A Fani Willis által irányított georgiai ügyészségi nyomozás egy kiszivárgott telefonbeszélgetés nyomán indult, amelyben a volt elnök arra szólította fel az állam legmagasabb rangú választási tisztviselőjét, hogy "szerezzen 11 780 szavazatot". Trumpot eredetileg 13 vádponttal vádolták meg, többek között zsarolás miatt, de a vádpontok száma később 10-re csökkent.
Az amerikai elnök nem gyakorol közvetlen hatást az állami ügyészek munkájára, azonban Trump jogi csapata azon fáradozik, hogy kérvényezzék a Georgiában folyamatban lévő eljárás megszüntetését. Érvelésük szerint, hasonlóan más ügyekhez, az eljárás nem folytatódhat, mivel Trump várhatóan visszatér a Fehér Házba.
A stratégia kulcsfontosságú eleme, hogy sikerül-e meggyőzni a bíróságot arról, miszerint az igazságügyi minisztérium által érvényben lévő irányelvek, amelyek a hivatalban lévő elnök elleni szövetségi büntetőeljárásokat korlátozzák, vonatkoznak egy olyan megválasztott elnökre is, aki állami vádakkal áll szemben.
Trump jogi csapata arra törekszik, hogy ezt a kérdést még december 5-e előtt rendezze, amikor az állami fellebbviteli bíróság megkezdi az érvek meghallgatását arról, hogy Fani Willis kizárható-e az ügyből, figyelembe véve, hogy romantikus viszonyban volt Nathan Wade különleges ügyésszel.
Ha az eljárás tovább haladna, és a zsarolás vádja bizonyítást nyerne, valamint sikerülne igazolni, hogy Trump és társai célja a választási eredmények manipulálása érdekében történt korrupció volt, akkor Trump akár 20 év börtönbüntetést is kaphatna. Azonban ennek a büntetésnek a végrehajtása a fentiek tükrében ma már alkotmányellenesnek tűnhet, mivel aláásná a végrehajtó hatalom azon képességét, hogy teljesítse az alkotmány által ráruházott feladatait.
