A világkereskedelem új irányt vesz: Kezdődik Trump vámháborúja.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke várhatóan szombaton jóváhagyja azt a rendeletet, amely jelentős vámemeléseket vezet be. A Mexikóból és Kanadából érkező termékek esetében 25%-os, míg a Kínából származó importcikkekre 10%-os új vámot szabnak ki. Ez a lépés több mint 2,1 billió dollár értékű éves kereskedelmi forgalmat fog érinteni, komoly hatással a nemzetközi kereskedelemre.

Trump a február 1-jei határidőt azért tette közzé, hogy fokozza a nyomást Kínára, Mexikóra és Kanadára, arra ösztönözve őket, hogy sürgős intézkedéseket hozzanak a fentanil importjának megfékezésére, valamint az illegális bevándorlók átkelésének megakadályozására az Egyesült Államok déli és északi határain.

Trump korábban már említette, hogy a kanadai olaj esetében esetlegesen kivételt alkalmazhatnak, amelynek keretében a vám mértéke 10 százalék lenne, szemben a többi kanadai importtermékre tervezett 25 százalékos vámra. A Reuters híradása alapján február közepén szélesebb körű vámok bevezetését fontolgatják az olaj és a földgáz terén, és ez a kijelentés máris hozzájárult az olajárak emelkedéséhez.

A nyersolaj Kiemelkedő szerepet játszik az Egyesült Államok Kanadából érkező behozatalában, amely a 2023-as adatok alapján közel 100 milliárd dollárt képvisel. Trump elismerte, hogy a kivetett pluszvámok a fogyasztókra áthárított magasabb költségeket okozhatnak, és hogy intézkedései rövid távon zűrzavart okozhatnak a piacon. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem aggódik a pénzügyi piacokra gyakorolt hatásuk miatt, és optimistán várja a vámokból származó pluszbevételeket.

Az autógyártókat különösen súlyosan érintenék a magasabb költségek a Kanadában és Mexikóban összeszerelt járművekre kivetett vámok révén. Hatalmas regionális ellátási láncuk, ahol az alkatrészek a végső összeszerelés előtt többször is átléphetik a határokat, tovább növelné ezeket a költségeket.

Trump bejelentette, hogy további vámok jönnek, mondván, hogy az európai árukra, valamint az acélra, az alumíniumra és a rézre, továbbá a gyógyszerekre és a félvezetőkre kivetett importadókat fontolgatják.Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a vámokat azonnal bevezetik, a részleteket pedig szombaton hozzák nyilvánosságra.Trump lépése várhatóan megtorló vámokat von maga után, ami érinti az Egyesült Államok három legfontosabb kereskedelmi partnerével folytatott több mint 2,1 billió dolláros éves kétirányú kereskedelmét.

A három ország már korábban jelezte, hogy válaszlépéseket tervez a vámemelésekkel szemben. Kína most egy sokkal átfogóbb kereskedelmi védelmi stratégiát tud felvonultatni az Egyesült Államokkal szemben, és lényegesen jobban fel van készülve egy újabb vámháborúra. Erről a témáról részletesebben olvashat az alábbi elemzésben.

Jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható információ az Európai Unió ellen bevezetésre kerülő vámokkal kapcsolatban. Nem ismert sem a vámemelés alá vont termékek pontos listája, sem pedig a büntetővámok konkrét mértéke.

Ahogyan Dobozi István elemzésében rámutatott, Trump elnök 2018-ban megkezdett súlyos vámháborúja Kína ellen drámai hatással volt az ázsiai országba irányuló importra, amelyet átlagosan 20 százalékos vámtarifával sújtott. Ez a lépés nemcsak Kínát érintette, hanem a legközelebbi szövetségeseket, például Kanadát és az Európai Uniót is, akiknek az acél- és alumíniumexportja szintén jelentős vámtarifákkal találta szemben magát, mindezeket pedig a kormány nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva indokolta.

Trump jelentős mértékben megrendítette a globális kereskedelmi rendszert, amely a szabályokra épült, anélkül, hogy sikerült volna csökkentenie az Egyesült Államok kereskedelmi mérleghiányát vagy elősegítenie a hazai feldolgozóipar újjáéledését és a munkahelyek számának növekedését. 2023-ra az USA mérleghiánya már jóval magasabb volt, mint 2017-ben, azaz a vámháború előtti időszakban. A Kínával szembeni deficit is csak minimálisan csökkent, és ez is csupán statisztikai szempontból, mivel Kína sikeresen áthárította a magas amerikai vámokat néhány közvetítő országon, például Vietnámon és Mexikón keresztül. Így a kínai exporttöbblet egy része valójában vietnámi és mexikói exporttöbbletté vált.

Kínát nézve érdemes megemlíteni, hogy Donald Trump elnöksége óta az ország jelentős lépéseket tett a kapcsolatai diverzifikálása érdekében. Céljuk, hogy ne legyenek túlságosan kiszolgáltatva az Egyesült Államokkal vagy a nyugati országokkal folytatott kereskedelemnek, így csökkentve a gazdasági kitettségüket.

Kína legjelentősebb kereskedelmi partnerré Délkelet-Ázsia lépett elő, miközben az ország széleskörű kapcsolatokat alakított ki Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában is.

2018-ban, a kereskedelmi háború kezdetén a kínai export 19,3%-a irányult az USA-ba, 2023-ra ez az arány 14,8%-ra csökkent, s az amerikai export Kína GDP-jének 2,5%-át teszi ki.2023-ban először Kína többet exportált a BRI (Belt and Road Initiative, Egy Övezet, Egy Út)-országokba, mint az USA-ba, az Európai Unióba és Japánba együttvéve.

Trump komoly károkat okozott a nemzetközi kereskedelmi rendszer intézményi rendszerében azzal, hogy gyakorlatilag megbénította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusát. A Kínára kivetett aránytalanul magas vámtarifákat a WTO illegálisnak minősítette a "legnagyobb kedvezmény elvének" (egyforma vámok minden WTO-tagország számára) súlyos megsértése miatt. A WTO de facto mellőzése folytatódott Joe Biden elnöksége alatt.A nemzetközi kereskedelmi jogban illegálisnak minősített vámok túlnyomó része Joe Biden elnöksége alatt hatályban maradt, sőt mi több, Biden újabb magas büntetővámokkal rukkolt elő. Például tavaly "unfair kereskedelmi praktikák" (értsd: állami szubvenciók) alkalmazására hivatkozva négyszeresükre - 100 százalékra - ugrottak fel a kínai elektromos járműveket sújtó amerikai tarifák.

A kereskedelempolitikában Biden a héják taktikáját választotta Kínával szemben, különös figyelmet fordítva az amerikai csúcstechnológiákra, például a félvezetőkre, az 5G-re, a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó exportkorlátozásokra. Azonban a Biden-kormány nem tett lényeges lépéseket a WTO vitarendezési mechanizmusának helyreállítása vagy a szervezet átfogó reformja érdekében, így a WTO továbbra is a relevancia elvesztése felé halad.

Trump kereskedelempolitikai stábja nyíltan hangoztatja, hogy a most következő elnökség alatt az első ciklusban elindított protekcionista programot akarják befejezni, amely várhatóan az alábbi elemekből fog állni:

Az Egyesült Államok hazánk második legjelentősebb kereskedelmi partnere Európán kívül, és az árukereskedelem terén jelentős exporttöbblettel büszkélkedhetünk, amely 2023-ban a hivatalos amerikai statisztikák szerint 7,7 milliárd dollárt tesz ki. Az Európai Unióra tervezett 10 vagy 20 százalékos vámok bevezetése várhatóan kedvezőtlen hatással lenne a magyar export dinamikájára az Egyesült Államok irányába, csökkentve ezzel az exporttöbbletet. A magyar kivitelben a gépkocsik aránya kiemelkedő, ami további kockázatokat rejthet magában, különösen Trump elnök politikáját figyelembe véve, aki a hazai autóipar védelme iránt elkötelezett, ugyanakkor nem mutat nagy lelkesedést az elektromos járművek iránt. Nem zárható ki, hogy a jövőben a gépjárművekre 10-20 százaléknál magasabb vámot is bevezethetnek - figyelmeztet Dobozi István.