Tízből hat külföldön élő magyar úgy véli, hogy zökkenőmentesen zajlott a beilleszkedésük - Gazdaság - DigitalHungary - Ahol a valóság és a digitális világ határai elmosódnak. Az élet online dimenziója!
Minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, vagy Franciaországban vállaltak munkát. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak - derül ki a Profession.hu friss, magyar lakosság körében reprezentatív felméréséből.
A külföldön munkát kereső magyar állampolgárok körében érdekes trendek figyelhetők meg. A megkérdezettek körülbelül fele egy már kint dolgozó ismerős vagy barát közvetítésével talált állást, míg 16%-uk fejvadász cégek segítségére támaszkodott. Ezen kívül 13%-ukat a munkaadója delegálta a külföldi pozícióra. Az utóbbi időben a Profession.hu platformján is jelentős növekedés tapasztalható a külföldi állások iránti keresletben. A válaszadók átlagosan három hónapra volt szükségük ahhoz, hogy megtalálják és betöltsék új pozíciójukat. A munkavállalók többsége, pontosan tízből hét, fizikai munkakörben helyezkedett el, míg a szellemi munkakörökben tízből hárman találtak lehetőséget.
A pénz kétségtelenül kulcsszerepet játszik az életünkben.
A külföldi munkavállalás fő mozgatórugói között a pénzügyi aspektusok kiemelkednek, hiszen a megkérdezett dolgozók 36%-a ezt emelte ki legfontosabb indokként. Ezen kívül 25% új nyelvi és kulturális élmények megszerzésére vágyik, míg 13%-nak a szakmai fejlődés lehetősége motiválta a külföldi munkavállalást. A jobb életkörülmények iránti vágy 12%-ot ösztönöz, míg 6% családi okok miatt döntött a határon túli munkavégzés mellett. A legkedveltebb célországok között Németország vezeti a sort (45%), amit az Egyesült Királyság (16%), Ausztria (11%) és Franciaország (6%) követ.
A legnagyobb kihívások
A felmérés világosan rámutatott arra, hogy az érzelmi aspektusok jelentős hatást gyakorolnak a külföldre költözőkre: a megkérdezett dolgozók közül tízből hatan erős honvágyat tapasztaltak, míg csupán minden ötödik válaszadó számolt be arról, hogy egyáltalán nem érezte ezt az érzést a külföldi tartózkodása alatt. Különösen figyelemre méltó, hogy a nők és a kisebb településeken élők körében még magasabb arányban jelentkezett a hazavágyás.
Bár a honvágy néha nehezen elviselhető, az új környezetbe való beilleszkedés meglepően zökkenőmentesen zajlott. A válaszadók 62 százaléka arról számolt be, hogy teljes mértékben sikerült integrálódnia a helyi közösségekbe, míg 30 százalékuk részleges sikerről beszélt. Csak 8 százalékuk tapasztalt komolyabb nehézségeket az alkalmazkodás során.
A külföldi munkavállalás során a nyelvi akadályok gyakran komoly kihívásokat jelentenek: a megkérdezettek körülbelül 40%-a tapasztalta ezt a problémát. Emellett, a válaszadók harmada az emberi kapcsolatok kialakításában is nehézségekkel küzdött. A kulturális eltérések szintén gondot okoztak, hiszen tízből két ember jelezte, hogy ezekkel szembesültek. A pénzügyi, lakhatási és ügyintézési nehézségek is jelentkeztek, és ezek a problémák hasonló mértékben érintették a munkavállalókat, hiszen mindhárom esetben a válaszadók körülbelül 15%-a számolt be ilyen jellegű gondokról.
A pozitív hatások széles spektrumot ölelnek fel, és életünk különböző területein megnyilvánulhatnak. Ezek a kedvező eredmények nemcsak a személyes fejlődésünket segítik, hanem közvetlen hatással vannak a környezetünkre is. Például, amikor valaki egészséges életmódra vált, nemcsak saját testi és lelki állapotát javítja, hanem inspirálja a körülötte élőket is, hogy hasonló változtatásokat eszközöljenek. A pozitív gondolkodás szintén kulcsszerepet játszik: képes megváltoztatni a kihívásokra való reagálásunkat, és erősíti a belső motivációnkat. Továbbá, a közösségi kapcsolatokban is óriási jelentőséggel bírnak a pozitív hatások. Az egymás iránti támogatás és a közös élmények hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, és segítenek abban, hogy egy támogatóbb és összetartóbb közösség alakuljon ki. Összességében a pozitív hatások nem csupán egyénileg, hanem kollektíven is formálják a világot, amelyben élünk, és lehetőséget adnak arra, hogy jobbá tegyük mindennapjainkat.
A válaszok tükrében úgy tűnik, hogy az országon kívül dolgozók többsége elégedett a helyzetével: tízből hét ember számolt be arról, hogy az életminősége a korábbi állapotához képest javult, és közülük minden második esetében ez a fejlődés jelentősnek mondható. Tízből csak kettő nyilatkozott úgy, hogy az életkörülményeik nem változtak, míg csupán 2 százalékuk tapasztalt valamilyen negatív anyagi elmozdulást.
A kutatás eredményei szerint a legfőbb motiváló tényező a külföldi munkavállalásra a pénz, de a szakmai fejlődés lehetősége is jelentős szerepet játszik a döntésekben. A válaszadók, függetlenül attól, hogy eredetileg miért vállaltak munkát Magyarországon kívül, szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok kiváló lehetőséget nyújtanak a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és új perspektívákat kínálnak a karrierjükben. A megkérdezettek 80%-a osztotta meg ezt a véleményt. Emellett a válaszadók kétharmada visszatért Magyarországra, hogy itthon kamatoztassa a külföldön megszerzett tudását, míg 40%-uk a jövőben is tervezi, hogy külföldön vállal munkát. – hívta fel a figyelmet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A külföldi munkavállalás tapasztalatait nézve kiderül, hogy a dolgozók közel fele, egészen pontosan 45%, csupán néhány hónapot töltött el a külföldi munkahelyén. Ezzel szemben 22% azok aránya, akik 1-2 évig dolgoztak egy másik országban. A hosszabb távú elköteleződést választók közül 19% 2-5 évnyi időt töltött külföldön, míg 12% 5-10 év között ingázott. Végül, a legkitartóbbak közé tartozik az a 3%, akik több mint 10 éven át vállaltak munkát külföldön.
