A madeirai banánültetvények lenyűgöző világot rejtenek, tele rejtett kincsekkel és titkokkal. Ezek a gyönyörű, dús zöld növények nem csupán a sziget gazdaságának fontos részét képezik, hanem a helyi kultúra és életstílus szerves részét is alkotják. A baná
A szálláshoz vezető járda mentén fürtökben lógó banánok hívogató látványa fogadott: Paúl do Mar kicsiny települése, mindössze ezer fős lakosságával, a gyümölcstermesztés révén él, hiszen a hatalmas ültetvények itt meghatározó szerepet játszanak. A helyi banánfajták, kisebb méretük ellenére, édesebb és citrusosabb ízvilágukkal varázsolják el a kóstolókat. Egy hetet töltöttem ezen ültetvény hűvös árnyékában, ahol a természet csodái és a helyi kultúra egyedülálló harmóniában találkoztak.
Madeira vulkáni eredetű sziget az Atlanti-óceánban, a belső részei szinte lakatlanok, mert az emberek többnyire a tengerparti lejtőkön telepedtek le. Éghajlata és növényzete is szubtrópusi, Európa Hawaii szigetének is szokták nevezni.
A sziget különleges klímája lehetővé teszi, hogy számos egzotikus gyümölcs virágozzon itt, ám a legnagyobb népszerűségnek a nálunk is kedvelt banán örvend.
A helyi banán íze valóban különleges, édesebb és citrusosabb, mint amit máshol tapasztalhatunk. De mi rejlik e varázslatos íz mögött? A kulcsot az időjárás és a levadák titkos összjátéka adja.
A banán szigeti története a 16. századra nyúlik vissza, amikor a portugál telepesek először megkezdték a banán termesztését. Földjeiket teraszosan alakították ki, hogy maximálisan kihasználhassák a rendelkezésre álló teret, és ehhez egy speciális öntözőcsatorna-hálózatot, az úgynevezett levadákat hozták létre. Ezek a csatornák kulcsszerepet játszanak a banán termesztésében, hiszen a bőséges vízellátás nélkülözhetetlen a növény fejlődéséhez. Az északi magashegységekben lehulló csapadékot ügyesen elvezetik a déli területekre, mindezt a levadákon keresztül irányítva. A csatornák mentén 1-2 méter széles karbantartási utakon barangolva felfedezhetjük a sziget szépségeit és a banánültetvények varázslatos világát.
Nunes részletesen mesélt arról, hogy ezek a földek generációról generációra szállnak, mint egy örökség, amelyet a családja is ápol. Az ő telkükön a banántermesztés rengeteg fáradságot igényel, hiszen az öntözés, a fürtök gondozása, a takarítás és a kártevők irtása mind-mind folyamatos odafigyelést követel meg. Szavai megerősítették az előzetes sejtésemet: a banánültetvényeken való gazdálkodás nem éppen a legkönnyebb megélhetési forma.
Érdemes-e ezzel a tevékenységgel foglalkozni? Nunes és családja a kemény munka ellenére elégedetten néznek a jövőbe, hiszen háromhavonta megérkeznek a kamionok, hogy elszállítsák a termést az értékesítéshez.
