Mobiltelefonon keresztül is felfedezhetjük Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának írásait.
Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték (Fond VII.) egy különösen értékes részlete került most fel a Copia gyűjteménybe, a magyar kultúra napja tiszteletére. Mostantól digitalizált formában is hozzáférhető Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fiának, a fiatalon elhunyt Petőfi Zoltánnak (1848-1870) 135 verse, valamint 95 levelet tartalmazó levelezése.
A Petőfi-hagyaték iratai nem csupán irodalmi értékük miatt figyelemre méltók, hanem társadalomtörténeti jelentőségük révén is. Ezek a dokumentumok nem csupán Petőfi Zoltán életét és kreatív tevékenységét örökítik meg, hanem a Petőfi család több generációjának gazdag irodalmi és személyes örökségét is feltárják. Különösen érdekesek azok a iratok, amelyek Szendrey Júlia második házasságából származnak, hiszen ezek között található a családtagok és gyermekeik közötti levelezés is, amely betekintést nyújt a családi kapcsolatok intim világába.
Petőfi Zoltán levelei között számos olyan írásra bukkanhatunk, amelyeket édesanyjával, valamint Szendrey Júlia gyermekeivel, Horváth Attilával (1851-1873), Horváth Árpáddal (1855-1887) és Horváth Ilonával (1859-1944) váltott. Ezek a levelek rendkívül értékes bepillantást nyújtanak Petőfi Zoltán érzelmi világába, ahol kiemelkedő szerepet játszik az édesanyjával és Szendrey Júliával való kapcsolata, valamint a családi kötelékek fontossága. A Copia weboldalán elérhető dokumentumok között megtalálhatóak Petőfi Zoltán nagybátyjával, Petőfi Istvánnal, nagynénjével, Szendrey Máriával, annak férjével, Gyulai Pállal és nagyapjával, Szendrey Ignáccal folytatott levelezései is. Ezen levelek mellett a Copia gyűjteményében Petőfi Zoltán versei is fellelhetőek, gazdagítva a költő életéről és munkásságáról alkotott képet.
A Petőfi-hagyaték, amely a neves költő, Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait foglalja magában, öccse, Petőfi István (1825-1880) által került gondozásra. Az öccs 1880-ban adományozta ezeket az értékes dokumentumokat az Országos Széchényi Könyvtárnak. A közelmúltban a nemzeti könyvtár Copia weboldalának digitalizálási projektje révén ezek a kincsek széles körben hozzáférhetők lettek, így nemcsak a kutatók, hanem a nagyközönség számára is lehetőséget biztosítanak a 19. századi magyar irodalom és kultúra mélyebb megismerésére. Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár örömmel hívja fel a figyelmet a Copia weboldalon elérhető új dokumentumokra, amelyek gazdagítják a magyar szellemi örökséget.
A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük, hiszen 1989 óta e napon emlékezünk meg arról, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén véglegesen tisztázta a Himnusz kéziratát. Ez a jeles alkalom arra szolgál, hogy mélyebb betekintést nyerjünk nemzeti hagyományainkba, értékeinkbe, és hogy tudatosan foglalkozzunk kultúránk megőrzésével és továbbadásával a következő generációk számára.
