Szeged lehet az a város, ahol először valósul meg egy olyan áttörés, amelyre eddig nem volt példa az állami egészségügyi rendszerben.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ambiciózus tervekkel vág bele a jövő orvosi technológiájába, hiszen egy korszerű robotrendszer beszerzését fontolgatja a térdprotézis-műtétekhez. Varga Endre professzor az Indexnek nyilatkozva elárulta, hogy a tesztelési fázis decemberben indult, és reményeik szerint már tavasszal meghozzák a végső döntést. A több száz millió forintos beruházás révén a robottechnológia nem csupán a műtétek biztonságát és pontosságát növeli meg, hanem jelentős mértékben megkönnyíti a sebészek munkáját is a bonyolult eljárások során.
Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján új, precíziós robotsebészeti rendszerek kipróbálására kerül sor. Az SZTE vezetősége elkötelezett amellett, hogy orvosaik integrálják a robottechnológiát a térdprotézis-műtétek során, ezzel növelve a beavatkozások pontosságát és biztonságát. A fejlesztett rendszerek a jövőben a csípő- és vállprotetikai műtétekhez is alkalmazhatóak lesznek, szélesítve ezzel a modern sebészet lehetőségeit.
Ezeknek a csúcstechnológiás rendszereknek az eszközeinek beszerzése és üzemeltetése hatalmas, több százmilliós forintokat emészt fel, így különösen indokolt a tesztelés. Az Index értesülései alapján az SZTE európai és tengerentúli gyártókkal folytat tárgyalásokat a vásárlás lehetőségeiről.
Decemberben került sor az SZTE Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján az első tesztek lebonyolítására. A beavatkozás során az orvosi csapat a rendszer precizitását és megbízhatóságát mérte fel a térdprotézisek beültetése kapcsán.
A kortárs mozgásszervi sebészet világában már több mint húsz éve alkalmaznak csúcstechnológiás megoldásokat.
- nyilatkozta az Indexnek Varga Endre traumatológus.
Az SZTE professzora kiemelte, hogy az ilyen jellegű műtétek során nem a hagyományos röntgenfelvételek állnak a középpontban, hanem a modern technológiai megoldások, mint az infravörös kamerák és fejlett számítógépes rendszerek, amelyek jelentős támogatást nyújtanak az orvosi csapat számára.
A műtétet végző szakemberek így röntgen használata nélkül is képesek tájékozódni, ami lehetővé teszi, hogy a beavatkozás gyorsabb és precízebb legyen.
Az eszköz, amelyet a sebész irányít, a robottechnológia segítségével biztosítja, hogy a fúró vagy a fűrész kizárólag a kijelölt területen működjön, ezzel garantálva a precizitást és a biztonságot.
"A rendszer először egy részletes 'térképet' készít a térdízületről, amelyet a műtét előtt állítanak össze. Az operáció alatt az infravörös kamerák folyamatosan figyelemmel kísérik a sebész által használt eszközt" - mondta a professzor, aki azt is kiemelte, hogy ezek a technológiák megakadályozzák, hogy a sebész véletlenül túllépje a kijelölt határokat.
A Szegedi Tudományegyetem orvosi csapata egy innovatív, továbbfejlesztett rendszert fog kipróbálni, amely kizárólag gépi karok alkalmazásával működik. Ezeket a rendkívül precíz mozgásokat a mesterséges intelligencia irányítja, garantálva ezzel a hibamentes teljesítményt.
Varga Endre hangsúlyozta, hogy a rendszerek működésénél az orvosok felelőssége megmarad a műtétek során. Ugyanakkor a robottechnológia jelentős mértékben fokozza a biztonságot és a precizitást, sőt, a sebészek számára is könnyebbé teszi a komplex beavatkozásokat.
Ausztráliában és az Egyesült Államokban a térdműtétek 30 százalékát már robottechnológiával végzik. Ezeket a rendszereket már Lengyelországban és Horvátországban is használják
- közölte a professzor, aki úgy véli, hogy még az idei év során szeretnék megvalósítani egy ilyen korszerű rendszert Szegeden. "Több kollégánk már alaposan tanulmányozta ezeket az eljárásokat külföldi klinikákon, például Ausztráliában és Lengyelországban" - tette hozzá Varga Endre, aki, bár a tárgyalások még folyamatban vannak, optimistán tekint a jövőbe, és reméli, hogy ennek a technológiának a jótékony hatásait minél szélesebb körben élvezhetik majd a pácienseik.
A legfrissebb statisztikák alapján a térdprotézis-műtétek után a páciensek 20%-a nem éri el a kívánt elégedettségi szintet az eljárás eredményeivel. Varga professzor hangsúlyozza, hogy ez a szám aggasztóan magas, különösen, ha összehasonlítjuk a csípőprotézis-műtétekkel, ahol a betegek 98%-a elégedett, és csupán 2%-uk tapasztal valamilyen problémát a beavatkozást követően.
"Nemcsak a térdprotézis pontatlan behelyezéséből adódhatnak nehézségek. Tapasztalataink szerint gyakran a térd körüli lágyrészek feszessége nem igazán megfelelő" - tudatta az SZTE tanára, aki úgy véli: a modern robotsebészeti eljárások képesek ezt a lágyrészi illeszkedést is alaposabban vizsgálni, és ennek megfelelően optimalizálni a protézis behelyezését.
Egyelőre még vizsgáljuk és teszteljük a rendszereket. Több százmillió forint egy-egy ilyen high-tech technológia
- árulta el a professzor, aki bizakodva nyilatkozott arról, hogy legkésőbb tavasszal várhatóan döntés születik az ügy kapcsán. Varga Endre megjegyezte, hogy az állami egészségügyi rendszerben jelenleg még nem alkalmaznak hasonló technológiát. "Ha a kísérlet eredményes lesz, akkor a Szegedi Tudományegyetem klinikája lehet az első hely, ahol ezt az állami ellátás keretein belül bevezetjük" - mondta a traumatológus professzor, aki hangsúlyozta, hogy az SZTE számára a betegbiztonság a legfontosabb szempont.