Az orosz tudósokat száműzték a világ legnagyobb tudományos laboratóriumából.

A CERN-nel való együttműködés megszakadása számos orosz fizikus számára alternatív megoldások keresésére készteti őket.

A híresen fogvacogtató hideg orosz tél idején sok ott élő fizikus idén különösen didereg. 2024 végén száműzték őket a CERN-ből, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumából, és ezzel egyre inkább elszigetelődnek a hazájukkal szembeni szankciók miatt. Emiatt sok orosz fizikusnak drámaian át kell alakítania a munkáját - néhányan Kínában akarják folytatni a pályafutásukat.

A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizika kiemelkedő európai központja, amely egyben a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma is. Fő feladata, hogy biztosítsa a részecskegyorsítók működését a nagyenergiájú fizikai kísérletekhez. A CERN körülbelül 3000 fős teljes munkaidős személyzettel rendelkezik, emellett mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök dolgozik itt, akik 80 különböző ország 500 egyeteméről érkeztek. Ez a lenyűgöző szám a globális részecskefizikai közösség körülbelül felét képviseli, akik a CERN keretein belül folytatják innovatív kísérleteiket.

A CERN véglegesen úgy határozott, hogy 2024 novemberében megszünteti az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való együttműködését az orosz-ukrán konfliktus következményeként. Ennek értelmében az orosz és fehérorosz intézményekhez tartozó kutatók már nem vehetnek részt a CERN kutatási programjaiban. Ugyanakkor azok a tudósok, akik más szervezetek keretein belül, nem orosz vagy fehérorosz intézmények tagjaként dolgoznak, továbbra is aktívan közreműködhetnek a CERN által végzett kutatásokban.

Néhány orosz kutató sikeresen kidolgozta a módszereit, hogy megőrizzék együttműködésüket a CERN-nel és más európai, valamint amerikai intézményekkel. Ez azonban nem volt zökkenőmentes, hiszen a putyin-párti tisztviselők folyamatosan nyomást gyakorolnak rájuk, követelve, hogy vágják el nemzetközi kapcsolataikat.

"Az Oroszország által 2022-ben végrehajtott, Ukrajna ellen irányuló teljes körű invázió következtében bekövetkezett együttműködések megszakadása 'nyilvánvaló veszteségeket' idéz elő minden érintett fél számára" - nyilatkozta Alla Skovorodina, a Budker Nukleáris Fizikai Intézet (BINP) vezető orosz kutatóközpont szóvivője a Science folyóiratnak.

Az intézet kutatói évtizedek óta szorosan együttműködnek a CERN-nel, mint ahogyan azt a szakértők kiemelik, az együttműködés mindig kölcsönösen előnyös volt. Az orosz tudósok jelentős szerepet játszottak a Compact Muon Solenoid (CMS) megalkotásában és üzemeltetésében, amely a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóhelyén, a CERN nagy hadronütköztetőjében működő két alapvető detektor egyike. A CMS-kísérlet célja a fizika különböző területeinek alapos vizsgálata, beleértve a Higgs-bozont, az extra dimenziók létezését, valamint a sötét anyagot alkotó részecskék keresését.

Sajnálatos módon 2024. november 30-án több száz orosz tudós kénytelen volt befejezni a CERN-ben végzett munkáját, miután a laboratórium megszüntette az Oroszország és Fehéroroszország kormányai által irányított intézetekkel fennálló partnerségi megállapodásait.

A CERN szóvivője úgy nyilatkozott, hogy legalább 90 orosz kutató talált kreatív megoldást a tilalom megkerülésére, csatlakozva más országok intézeteihez. Érdemes megjegyezni, hogy a Moszkva közelében található Egyesített Atomkutató Intézet munkatársaira nem vonatkozik a korlátozás, mivel ezt az intézményt egy több mint tizenkét nemzet képviselőiből álló koalíció irányítja, és saját megállapodásokkal rendelkezik a CERN-nel.

Andrej Szerjakov, az orosz fizikus, aki az utóbbi években évi akár három hónapot is a CERN-ben töltött, így fogalmazott: "Számos orosz kutató vágyik arra, hogy ismét csatlakozhasson a CERN-hez, azonban prominens orosz tisztviselők ellenállása ezt megnehezíti."

Amikor a kutatók megpróbálták létrehozni egy új, Oroszországon kívüli szervezet székhelyét, amely lehetőséget biztosított volna az orosz tudósok számára a CERN-ben való további munkára, Mihail Kovalcsuk, a Kurcsatov Intézet atomenergia-kutató központjának elnöke, heves bírálatokat fogalmazott meg. Kovalcsuk közismerten szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és kritikái különösen figyelemre méltók voltak a javaslat kapcsán.

"Figyelembe véve, hogy a CERN-ben tevékenykedő orosz kutatók zöme orosz felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben dolgozik, sokuknak muszáj volt lemondania az együttműködésről" - nyilatkozza Szerjakov.

Bár Szerjakov már nem dolgozhat a CERN-ben, elmondása szerint még mindig elemzi a laboratóriumban gyűjtött adatokat, miközben állást keres. Politikai aktivizmusa miatt ugyanis elvesztette állását a Szentpétervári Állami Egyetemen.

Más orosz fizikusok, akik elvesztették hozzáférésüket a CERN-hez, azt mondják, hogy hazai projektekhez fognak csatlakozni, mint például az Ionütköztető Létesítmény megalkotásához, amely a hazai Egyesített Atomkutató Intézetben épül. "Ez, és az itt folyó projektek méltóak, bár nem olyan fejlettek, mint a CERN-beliek" - mondja Fedor Ratnikov fizikus, a Moszkvai Állami Egyetem Nagy Adatelemző Módszerek Laboratóriumának munkatársa.

Skovorodina szerint az orosz fizikák egy új, izgalmas irányvonalat képviselnek, amely Kínához kapcsolódik. Kína ambiciózus célokat tűzött ki egy következő generációs ütköztető megvalósítására, amely potenciálisan még a CERN kutatásait is felülmúlhatja. "Intézetünk is aktívan tervez részt venni ebben a projektben" - tette hozzá.

Közben az orosz tudósok továbbra is megpróbálnak megbirkózni a kereskedelmi szankciók okozta kihívásokkal, amelyek jelentősen megnehezítik számukra az elektronikai és egyéb csúcstechnológiai berendezések beszerzését az Egyesült Államokból és Európából. Ukrajna és szövetségesei folyamatosan nyomást gyakorolnak arra, hogy Oroszországot kizárják különböző nemzetközi együttműködésekből. A Budapesti Intézet egyik kutatójának nyilatkozata szerint az Antiproton- és Ionkutatási Létesítmény keretein belül, a Németországban zajló nagy gyorsítóprojekt részeként megvalósuló PANDA nevű magfizikai kísérlet orosz részvételének jelentős része leállt.

Anatolij Romanyuk, az orosz fizikus, aki 1990 óta a CERN központjában dolgozik, nem hagyja, hogy a nehézségek megzavarják a munkáját. Az ő helyzetét nem befolyásolják a jelenlegi tilalmak. "A tudomány egy olyan híd, amely összeköti az embereket, lehetővé téve számukra, hogy intellektuális és etikai értékeket cseréljenek" – hangsúlyozza. Romanyuk elkötelezett amellett, hogy fenntartja a kapcsolatot orosz kollégáival, mert úgy véli, elengedhetetlen, hogy a fiatal kutatók is belépjenek és fejlődjenek a globális tudományos közösségben.

A szakértő hangot ad aggodalmának, hogy az amerikai és európai intézmények nem sietnek Oroszország befogadásával. "Jelenleg nem látok reményteljes jeleket az orosz tudósokkal való együttműködés terén a következő tíz évben. Sőt, akár azt is mondhatnám, hogy a helyzet a jövőben sem változik majd jelentősen" - osztja meg véleményét.