A befektetői aktivitás szorosan összefonódik az albérletpiac dinamikájával. Ahogy a befektetők egyre inkább érdeklődnek az ingatlanok iránt, úgy a bérleti díjak és a kínálat is jelentős változásokon mehet keresztül. A befektetők jelenléte nem csupán a pia
Jelenleg országszerte 17 ezer kiadó ingatlan várja új bérlőjét, amelyből Budapestre esik a legnagyobb részesedés: itt található tízezer lakás és szoba. Ez a bőséges kínálat szokatlan helyzetet teremtett az albérletpiacon. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy a kiadó ingatlanok 80%-a a fővárosban és a megyeszékhelyeken található, míg a teljes országos szám 60%-át Budapesten hirdetik meg. Az ingatlan- és albérletpiac alakulása ciklikus trendek mentén változik, és ezúttal is így van. Míg tavalyelőtt a kereslet visszaesett, az albérletek iránti kereslet átmenetileg megnövekedett, tavaly viszont, a magas kamatszintek ellenére, egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább saját lakást vásárolnak, mintsem albérletben éljenek, mivel az albérleti díjakhoz hasonló összeget hiteleik törlesztésére is fordíthatnak. Ez a folyamat elsősorban a magasabb jövedelmű bérlőkre jellemző, ami azt eredményezte, hogy a magasabb árkategóriájú albérletek nem emelkedtek tovább, míg az olcsóbb lakások alsó árszintje felfelé mozdult el. Budapesten az átlagos bérleti díj körülbelül 250 ezer forint körül stagnál, míg a kiadó szobák átlagára elérte a 100 ezer forintot. Külön érdekesség, hogy Csepel az egyetlen kerület, ahol a havi lakbér átlag 200 ezer forint alatt marad.
A 2025 eleji keresletrobbanás hátterében elsősorban olyan tényezők állnak, amelyek új irányt szabnak a piac dinamikájának.
- Ezt hangsúlyozta a szakértő. Ekkor indult meg az állampapírok kifizetése, és a hozamszintek tükrében egyre vonzóbbá vált a kiszámítható, hasonló hozamú ingatlanokba történő befektetés. Ennek következtében az elmúlt időszakban csökkent a saját célra vásárlók száma, ami felhajtotta a nagyvárosi ingatlanárakat. Ugyanakkor az albérletpiacon megnövekedett a kínálat, így a bérleti díjak nem emelkedtek olyan mértékben, mint azt sokan várták. Mindez pedig a hozamszintek csökkenéséhez vezetett - részletezte a szakértő.
Jelenleg Budapesten a társasházi lakások átlagos négyzetmétere körülbelül 1,3 millió forintot ér, így egy 50 négyzetméteres lakás ára hozzávetőleg 65 millió forintba kerül. Az ingatlanok bérbeadásából származó éves hozam 3-4% között mozog, ami felveti a kérdést, hogyan alakul a megvásárolt ingatlanok értéke a jövőben. Ha az újépítésű lakásokra fókuszálunk, itt az átlagos négyzetméterár 1,6 millió forint, de a népszerűbb kerületekben akár 2,2 millió forintot is elérhet. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen egy új lakás vásárlása nemcsak lakhatási lehetőséget, hanem potenciális befektetést is jelent.
ám a bérlők fizetőképessége véges. A lakásdrágulás nyomán a befektetői kereslet csökken, hiszen az albérletkínálat bővülése visszaveti a hozamszintet. A lakásdrágulás üteme lassul és előtérbe kerülhetnek ismét a saját célra vásárlók - ismertette a szakértő.
A befektetők visszahúzódása azt a következményt vonja maga után, hogy csökken az elérhető ingatlanok száma, ami viszont a lakbérek emelkedését vonhatja maga után. A szakértők már korábban felhívták a figyelmet a budapesti albérletárak alakulására, de figyelemre méltó, hogy a legolcsóbb vármegyeszékhelyeken, mint például Békéscsaba és Salgótarján, ahol az ingatlanok ára nem éppen a legmagasabb, a bérleti díjak már átlépték a százezer forintos határt. Szeged jelenleg a harmadik legdrágább város, míg Debrecen a második helyet foglalja el, ahol az átlagos albérletár 225 ezer forint, ami szoros versenyt jelent Budapest átlagához képest. Érdekes megfigyelni, hogy a lakáskiadók sokszor empatikusabbak a bérlőkkel, mint a lakáseladókkal. A bérleti piac dinamikusabban reagál a változásokra, ami újabb kihívásokat jelent a bérlők számára.
Tedd egyedivé a szövegedet: és az ingatlan üresen marad, ami után rezsit kell fizetni. Ezért elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyék a potenciális bérlők anyagi lehetőségeit.
