Kína reagált az amerikai-ausztrál ásványkincs-megállapodásra, kifejezve aggodalmát a regionális stabilitásra gyakorolt hatások miatt. Az együttműködés célja, hogy erősítse a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, ugyanakkor Kína figyelmeztetett arra,
A héten aláírta az Egyesült Államok és Ausztrália vezetője a kritikus nyersanyagok zavartalan kereskedelméről szóló megállapodást. A lépést sokan Kína ellenében értelmezik, most reagált a távol-keleti nagyhatalom.
Kína reagált az Egyesült Államok és Ausztrália között megkötött jelentős nyersanyag-megállapodásra, amelynek értéke 8,5 milliárd dollár. E megállapodás sokak szerint arra irányul, hogy mérsékelje Peking globális piaci befolyását, és megerősítse a nyugati szövetségek együttműködését a kritikus nyersanyagok terén.
Kína úgy véli, hogy az olyan országoknak, amelyek gazdag ritkaföldfémekben, "aktívan részt kell venniük" a kritikus nyersanyag-ellátási láncok stabilizálásában - írja a CNBC jelentése.
A kínai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozott az Egyesült Államok és Ausztrália közötti megállapodásról, amelyet sokan Peking befolyásának mérséklésére tett lépésként értelmeznek. A kérdéses megállapodás kapcsán a szóvivő részletesen kifejtette a kínai álláspontot és a globális politikai helyzetre gyakorolt hatásait.
"A globális termelési és ellátási láncok kialakulása a piac és a vállalatok döntéseinek eredménye" - mondta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
"A kritikus ásványkincsekkel gazdag, erőforrásokban bővelkedő országoknak aktívan részt kell venniük az ipari és ellátási láncok biztonságának megőrzésében, valamint a stabil gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában." - emelte ki.
A ritkaföldfémek olyan ásványi anyagok, amelyek kulcsszerepet játszanak a modern technológia világában, hiszen nélkülözhetetlenek az autók, a félvezetők és számos más termék előállításához.
A hónap elején a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy a ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák exportjára vonatkozó korlátozásokat kiterjeszti, célja pedig az ásványok "nem megfelelő felhasználásának" megakadályozása katonai és hírszerzési célokra. Donald Trump erre reagálva közölte, hogy november 1-jétől 100%-os vámot fog bevezetni a Kínából érkező árukra, a már meglévő 30%-os terheken felül.
A nyugati autóipari szereplők figyelmeztetést tettek közzé az új kínai exportkorlátozásokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ezek az intézkedések komoly zavarokat idézhetnek elő az ellátási láncok működésében.
