Putyin fenyegetései kezdetben talán ijesztőnek tűnnek, de alaposabban megvizsgálva a helyzetet, sokkal árnyaltabb kép bontakozik ki.

Putyin csak fenyegetőzik az atomháborúval, mert ha komolyan gondolná a most aláírt új nukleáris doktrínát, akkor a világ már rég globális háborúba bonyolódott volna. Ám a kardcsörtetésnek így is komoly következményei vannak - állapította meg Maxim Kirejev, a német Die Zeit Oroszország-szakértője.

Az elnök maga sem képes pontosan megmondani, hány vörös vonalat lépett át Ukrajna és szövetségesei az agresszió kezdetétől fogva. A Kreml az atomszablyát azért vette elő, hogy elriasztja a demokratikus közösséget a beavatkozástól, arra számítva, hogy az inkább tétlenül figyeli a történéseket, ahogy ezt 1956-ban Magyarországon, vagy 1968-ban Csehszlovákiában is láthattuk. Azonban ez a stratégia nem bizonyult hatékonynak, és az újonnan kiadott nukleáris katonai koncepció sem fogja jelentősen megváltoztatni a helyzetet.

Az elképzelés első pillantásra valóban ijesztőnek tűnik, de a Die Zeit elemzése szerint egyértelmű, hogy döntően Ukrajnára lett szabva. Moszkva valójában már most is megkezdhetné az atomcsapásokat, hiszen területének egy része ukrán megszállás alatt áll, ami sérti a nemzeti szuverenitást. Valójában inkább agresszív kommunikációról van szó, semmint a nukleáris erő alkalmazásának tényleges szabályozásáról.

Még egy olyan autoriter vezető, mint Putyin is valószínűleg csak végső megoldásként folyamodna ehhez a lehetőséghez. Talán meg tudná gátolni a vereségét, de semmi mást nem nyerne vele. Ennek ellenére a nyugati hatalmak nem hagyhatják figyelmen kívül a fenyegetést. Még akkor sem, ha biztosak abban, hogy Putyin csupán blöfföl.

Ugyanakkor kedvező számára, hogy Biden továbbra is ellenáll a brit és francia rakéták oroszországi célpontok ellen történő alkalmazásának.