Putyin a harminc napos tűzszünet kapcsán kijelentette: A Kurszkban tartózkodó ukrán katonák számára csupán két alternatíva áll rendelkezésre: hadifogság elfogadása vagy a halál elfogadása.

Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko 2025. március 13-án Moszkvában találkoztak. A rendezvényről készült fotót Maxim Shemetov készítette a Pool / Reuters számára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, a belorusz vezető, Alekszandr Lukasenko társaságában tartott közös sajtótájékoztatón nyilvánvalóvá tette, hogy bár támogatja Donald Trump 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatát, valójában nem szándékozik azt elfogadni. A putyini álláspont szerint a harcok Kurszk térségében folytatódni fognak, amíg az ott lévő ukrán csapatokat ki nem szorítják. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai fronton sem látja indokoltan, hogy a harcok leálljanak, hiszen a „kétezer kilométeres frontvonal minden pontján” folyamatosan előrehaladnak az orosz erők.

"Támogatjuk 30 napos tűzszünetet, de van egy apróság: Ha 30 napra megállunk, akkor mindenkit, aki ott (Kurszkban) van, ki kellene engednünk, annyi tömeges bűncselekmény után?" - kérdezte az orosz elnök, utalva arra, hogy bekerítés küszöbén állnak az ukrán erők, amelyek 2-3 fős csoportokban próbálnak elszivárogni. "A haditechnikát már otthagyják, ez biztos"- mondta Putyin. Pár nap múlva szerinte már senki sem tud kijönni az orosz gyűrűből az ukrán katonák közül. Orosz jelentések szerint már csak öt oroszországi település van ukrán kézen.

"Két alternatíva áll előttük: az egyik a hadifogság, a másik pedig a halál."

A front többi szegmense milyen eseményekkel gazdagodhat egy esetleges tűzszünet kapcsán? - tette fel a kérdést Putyin, aki úgy véli, hogy Ukrajna csupán időt nyer ezzel, hogy "folytassa a mozgósítást és fegyvereket juttasson a harcmezőre." "Ha a megállapodás nem így alakul, akkor miként ellenőrizhető mindez?"

"Az ötlet alapvetően helyes, és mi is támogatjuk, de vannak olyan kérdések, amelyeket alaposan meg kell beszélnünk. Lehet, hogy érdemes lenne telefonon is egyeztetni Trumppal. Egyébként viszont én is a békés megoldásokat pártolom a konfliktus lezárása érdekében" - nyilatkozta Putyin, aki a bevezető beszédében még csak meg sem említette Ukrajnát vagy a tűzszüneti javaslatot. Erre a témára csupán a belorusz és orosz állami sajtó kérdései kapcsán tért vissza.

Mindez nem meglepő azok után, hogy az amerikai javaslat ukrajnai elfogadását visszafogottan fogadta a Kreml, de mindeddig Putyin nem nyilvánított véleményt. Az orosz elnök hamarosan tárgyal az amerikai megbízott Steve Witkoffal, aki már Moszkvába érkezett, pontosabb kép csak azután kapható, az azonban bizonyos, hogy feltételek nélkül nem fogadja el az orosz fél a tűzszünetet, ahogyan tette Ukrajna. Ez presztízskérdés is, nehogy tűnjön úgy, mintha egy ligábában lenne Ukrajnával, másrészt ez módot ad arra, hogy saját feltételeket szabjon, jelezve, hogy Trump - akinek Putyin szavak szintjén "hálás a békéért tett erőfeszítéseiért" - nem az egyetlen alakítója helyzetnek.

A feltételek megfogalmazása terén érdemes figyelembe venni a belorusz vezető, Alexander Lukasenko szavait, aki már 31 éve irányítja országát. Lukasenko megjegyezte: „Három év elteltével visszatérhetnek az ukránok a tárgyalóasztalhoz, de csak akkor, ha figyelembe vesszük a szárazföldi helyzetet” – ami katonai szempontból azt jelenti, hogy fontos tudni, kinek hol állnak az erői. E megállapítás azonban nem vonatkozik Oroszországra, amely Kurszk megyében néhány száz kilométer területet birtokol az ukrán erők ellen vívott harcban. A figyelem középpontjában tehát Ukrajna áll, amelynek területének ötöde jelenleg orosz megszállás alatt van.

A kifejezést egy adott pillanatban Putyin vette át, hangsúlyozva, hogy a szárazföldi helyzet figyelembevételének fontossága elengedhetetlen tényező.

"Egyetértünk a tűzszünettel, de olyannal, amely tartós békéhez vezet és elhárítja a krízist kiváltó okokat" - mondta Putyin majd épp azokra a gyakorlati kérdésekre mutatott rá, amelyek a másik oldalon is megfogalmazottak Trump felszínesnek érezhető tűzszüneti törekvésével szemben. Putyin tehát lényegében visszadobta a labdát, amely az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szerint a tűzszüneti javaslat után "az oroszok térfelén pattog".

Putyin ezzel új kereteket alakít ki magának: elvben támogatja Trump béke iránti igyekezetét, ugyanakkor hangsúlyozza a gyakorlati hiányosságokat, amelyek orvoslására közvetlen tárgyalások során már saját feltételeit szabhatja.

Azt már nyilvánvalóvá tette, hogy Kurszkra nem vonatkozik a tűzszünet, Oroszország nemzetközileg elismert határain belül már felszámolja előtte az ukrán ellenállást.

Utána jöhet a békefenntartókról való tárgyalás, nevezetesen, hogy kik ellenőrizhetnék a tűzszünet betartását - Oroszország elzárkózik attól, hogy nyugati katonák jöjjenek, a NATO-t "semmilyen zászló alatt" nem fogadják el.

Egy újabb aspektus a területek hosszú távú helyzetével kapcsolatban: Putyin, és előzőleg Lukasenko, a szárazföldi helyzetre utalva jelezte, hogy a már megszerzett területek nem képezhetik a tárgyalások tárgyát. Trumpnak, ha továbbra is olyan béketeremtőként kíván fellépni, aki nem nyújt aktív katonai támogatást Ukrajnának, kénytelen lesz Putyin érdekei mentén előrelépni a tűzszünet megteremtésében. Ez viszont nem felel meg a NATO európai tagállamainak, valamint az EU tagjainak – kivéve Magyarországot és részben Szlovákiát – akik Ukrajna azonnali és feltétel nélküli tűzszüneti javaslatát támogatják.

Jurij Usakov, Putyin külügyi tanácsadója csütörtök délelőtt azt közölte az orosz sajtóval, hogy a Kreml elégtelennek tartja az amerikai-ukrán tűzszüneti javaslatot, és azon még dolgozni kell. Csütörtökön megérkezett Moszkvába Donald Trump amerikai elnök követe, aki a várakozások szerint találkozni fog az orosz elnökkel, hogy a tűzszüneti javaslatról tárgyaljanak.

Ukrajna és az Egyesült Államok kedden Szaúd-Arábiában tartott megbeszéléseket, amiben Kijev elfogadta az azonnali ideiglenes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. A tűzszünet első körben 30 napig tartana a háborút három éve elindító Oroszország és Ukrajna között - feltéve, ha ebbe Oroszország beleegyezik.

"A labda az orosz oldalon pattog" - közölte Marco Rubio a megállapodás ismertetésekor. Az amerikai külügyminiszter elmondta, az ajánlatot el fogja juttatni Moszkvának. Az ukrán elnök esti videóüzenetében pedig közölte: "Most az Egyesült Államoknak Oroszországot kell meggyőznie. Mi tehát beleegyezünk, ha az oroszok beleegyeznek" - közölte Zelenszkij.

Cikkünkben alaposan körbejárjuk az amerikai-ukrán tárgyalások kimenetele és részletei által felvetett kérdéseket, valamint azt, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak a két ország kapcsolatára és a nemzetközi politikai helyzetre.

A belarusz elnöknek Moszkvába vezetett formális újraválasztása után az első útja. (Valódi választásokról Belaruszban nem beszélhetünk, az ellenzék képviselői vagy börtönben, vagy külföldön vannak, civilek tömegei ellen indulnak eljárások, letartóztatások, ha felmerül a gyanú, hogy az ellenzéket támogatnák.) Lukasenko fokozatosan országa önállóságának elvesztésével néz szembe, Oroszország a Lukasenko elleni sok százezres tüntetési hullám után kizárólag a Kremlre építve őrizhette meg hatalmát.

Oroszország és Belarusz formálisan szövetségi államot is alkot, ez azonban fokozatosan telik meg tartalommal. Putyin a sajtótájékoztatón az integráció elmélyítéséről beszélt, megjegyezve, hogy a mai naptól egymás állampolgárai állandó letelepedési engedély birtokában a helyhatósági választásokon választók és választhatók is lesznek. Ez nyilván Oroszországnak kedvez, amely a belarusz önkormányzatokat idővel saját állampolgáraival töltheti fel.

Putyin a közös védelmi mechanizmus megerősítéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepített Belarusz területére. Emellett közös irányítás alatt álló katonai egységek is jelen vannak a régióban, ami tovább növeli a biztonsági együttműködés szintjét.

Mindketten hosszasan elemezték a gazdasági együttműködéseket, különösen a tavalyi áruforgalom 50 milliárd dolláros rekordját, majd a nyugati szankciókra terelték a szót, amelyeket véleményük szerint kizárólag a két ország gazdaságának kedveztek. "Ha nem lettek volna ezek a szankciók, valószínűleg magunknak kellett volna kitalálni őket" - fogalmazott Lukasenko. A belorusz elnök véleménye szerint ugyanis ezek a korlátozások lendületet adtak az importalternatívák fejlesztésének, a gépipartól kezdve a védelmi iparon át egészen a mezőgazdaságig és élelmiszeriparig. "A szankciók valójában jobban ártottak azoknak, akik bevezették őket" - tette hozzá.

"Partnereinktől védőoltást kaptunk az önállóság és a szuverenitás terén" – jelentette ki Putyin, utalva a szankciókra. Később egy békülékenyebb tónust ütött meg, hangsúlyozva, hogy a nyugati vállalatok akár újra visszatérhetnek. "Senkit sem zártunk ki, aki szeretne visszatérni, azt szívesen látjuk. Ugyanakkor fontos, hogy a jelenlegi helyzetből kell kiindulnunk: ha egy adott piaci szegmens már foglalt, akkor az úgy van, és nincs lehetőség kivételre senkivel."