A főváros egy új panelprogramot tervez bevezetni, amely keretében a kelenföldi kollégiumot is bérbe adnák.
Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója szerdai sajtóbeszélgetésén bejelentette, hogy tervezik a panelprogram újbóli életre hívását. Ezen kívül egy új lakhatási programot is indítanának, amely célja a fővárosi telkek és épületek hatékony kihasználása lenne, a kelenföldi kollégium pedig a kezdeményezés mintaprojektjeként szolgálna. Az eseményen az is elhangzott, hogy a főváros marketingcégét, a Budapest Brandet megszüntetik.
Kiss Ambrus nyilatkozata szerint alaposan áttekintették, milyen lehetőségek rejlenek a főváros birtokában lévő telkek és épületek kapcsán, és hogyan lehetne ezzel segíteni a budapestiek lakhatási helyzetét. A vizsgálat során 286, a főváros által birtokolt ingatlant elemeztek, és ezek közül ötöt választottak ki, hogy különféle pilot-programok keretében lakhatási projekteket indítsanak el.
Az egyik kiemelt projekt a korábban eladásra kínált Rimaszombati úti kollégium épülete Kelenföldön. A tervek szerint egy innovatív bérleti modellt szeretnének bevezetni, amely során a befektetőtől tartós bérletet kérnek a telek és az épület felett. A folyamat első lépéseként hirdetést tennének közzé a területről, amelyben előírják, hogy az épületben lakhatási funkciót kell kialakítani, míg a kereskedelmi tevékenység arányát 15 százalékban maximalizálják. Az ár fix lenne, de a befektetők licitálhatnának arra, hogy hány tartós bérleti lakást alakíthatnak ki az ingatlanban. A főváros a minimum elvárt számot 150 bérleti lakásban határozta meg.
A tartós bérlet azt jelenti, hogy a fővárosnak tíz éven át lehetősége lesz ezeket a lakásokat bérelni, a piacinál alacsonyabb áron. A lakásokat a Fővárosi Lakásügynökségen keresztül adnák a fővárosi közszolgáltatásban dolgozóknak. Ezt próbának, pilot-programnak szánják, hogy kipróbálhassák, hogyan reagál a piac erre a konstrukcióra. A másik négy kiválasztott telekről egyelőre nem döntenek. Kiss Ambrus elmondta, az is céljuk, hogy a rákosrendezői beruházásra úgy tudjanak ráfordulni, hogy addigra többféle finanszírozási modellt is kipróbáltak.
A főigazgató egy másik lakhatással kapcsolatos előterjesztésről is beszámolt: Budapest szeretné feléleszteni a 2010-ben leállt panelprogramot. Kiss arról beszélt, hogy a fővárosban 200 ezer panel van, de ezeknek csak a negyede van felújítva. Bár ekkora lakásállományt a Fővárosi Önkormányzat nem tud felújítani, most mégis elindítanak egy programot.
"Rámutatunk arra, hogy a panelfelújításnak valóban van létjogosultsága, és bízunk benne, hogy a kormány is felismeri, hogy az EU-s forrásokat hatékonyan lehetne erre a célra fordítani" - nyilatkozta Kiss. Amennyiben a közgyűlés zöld lámpát ad, pályázatot hirdetnek, amelyre olyan társasházak jelentkezhetnek, amelyek minimum 10 lakással bírnak, 1946 és 1990 között épültek panel technológia alkalmazásával, és a lakások legalább 70%-a magántulajdonban van.
Az első körös pályázat keretében a megvalósíthatósági tanulmányra vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amely lehetőséget biztosít a későbbi felújítási projektekhez, beleértve az épületenergetikai fejlesztéseket és az akadálymentesítést is. E pályázatokat azokban a kerületekben hirdetik meg, ahol a helyi önkormányzat anyagi támogatással is hozzájárul a kezdeményezéshez. A ház korszerűsítése során a költségek egy részét...
2026-tól a főváros és a kerületek összesen 2,5-2,5 milliárd forintot kívánnak elkülöníteni erre a célra. Banki hitel felvételével körülbelül 14 milliárd forint állhatna rendelkezésre a projekt megvalósításához. Ha a fővárosi önkormányzat zöld utat ad a javaslatnak, júniusban várhatóan megjelenik a pályázati felhívás, amelyre őszig lehet benyújtani a jelentkezéseket. Kiss Ambrus előrejelzése szerint egy panelfelújítás költsége 300 és 500 millió forint között mozoghat, de ez nagymértékben függ a felújítandó épület típusától és állapotától.
Az áprilisi közgyűlésre a fővárosi marketingcég, a Budapest Brand jövőjéről is érkezik egy előterjesztés. Kiss Ambrus megjegyezte, hogy a Budapest Brand körüli közgyűlési viták egyik súlyos következménye az, hogy a cég lényegében megszűnt. Faix Csaba, a cég vezetője lemondott, és ezt követően a munkatársak egy részét is elbocsátották.
"Ezt a helyzetet sürgősen kezelni szükséges, ezért a Budapest Brand feladatait elosztva, javasoljuk a cég felszámolásának megkezdését."
- mondta a főigazgató. A cég közfeladatait a főváros többi cége között osztják szét. A Budapest Card értékesítése a BKK-hoz kerül, a turistatáblákat a Budapest Közút kezeli, a turisztikai kerekasztalt pedig a hivatal működteti majd el a jövőben. "A Budapest Brand cég megszűnik" - fogalmazott Kiss Ambrus.
Faix Csaba, a Budapest Brand vezetője, januárban bejelentette távozását a cégtől. Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés egy korábbi határozatának nyomán 475 millió forintot vont el a főváros turizmusért, kultúráért és városmarketingért felelős társaságától. Faix a közleményében hangsúlyozta, hogy "csapatunk több mint 30 tagjától kell búcsúznunk csoportos létszámleépítés keretében, miután Vitézy Dávid javaslatára a Fővárosi Közgyűlés többsége megvonta a támogatást Budapest turisztikai, kulturális és városmarketing feladatait ellátó cégétől."
Vitézy Dávid kommentben reagált Faix posztjára. Azt írta, hogy "Budapest az elmúlt években többet költött már erre, mint az utak vagy a villamospályák felújítására összesen. Belátható, hogy ez tarthatatlan volt így." Vitézy szerint a Budapest Brand által "végzett turisztikai brandépítő munka bevételei ágazatilag sem a fővárosban csapódnak le, az idegenforgalmi adó a kerületekhez megy, míg a további turisztikai bevételek az államhoz". Arról is írt, hogy a főváros csak akkor tudja finanszírozni Budapest turisztikai brandépítését, ha a kötelező feladatairól csoportosít át erre forrásokat, viszont erre nincs pénze Karácsony Gergely eredeti költségvetési javaslata szerint sem.
