Nyolc jelölt lép ringbe a horvát elnökválasztáson | Demokrata

Ezzel a lépéssel hivatalosan is elindult a választási kampány, amely 16 napos izgalmas időszakot ígér. A verseny december 27-én éjfélkor zárul, amikor is életbe lép a kampánycsend.

A független Horvátország nyolcadik elnökválasztásán a politikai pártok, illetve a választók is javasolhatnak jelölteket. A jelölteknek minimum 10 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy hivatalosan indulhassanak. A rekordot 2005 állította fel, akkor 13 jelölt versengett az elnöki címért, míg öt évvel ezelőtt 11 politikai szereplő indult az államfői posztért.

A hivatalos kampány keretében a jelenlegi elnök mellett több más jelölt is bemutatja programját. Közéjük tartozik Miro Bulj, a Híd (Most) politikai formáció képviselője, valamint Tomislav Jonjic, aki függetlenként indul. Ivana Kekin, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség jelöltje szintén szerepel a listán. Branka Lozo az Otthon és Nemzeti Összefogás (DOMINO) színeiben indul, míg Dragan Primorac a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és koalíciós partnereinek jelöltje. A független jelöltek között találjuk Marija Selak Raspudic-ot és Niko Tokic Kartelo-t is.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján az első fordulóban egyik jelölt sem valószínű, hogy elnyeri a szavazatok több mint felét. Ennek következtében várható, hogy második fordulóra lesz szükség, amelyen a két legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzik meg egymással. A második forduló időpontját 2025. január 12-ére tűzték ki.

Horvátországban az államfőt közvetlen választás útján választják meg, amelynek időtartama öt év. Az elnöki szerep nagyrészt protokolláris feladatokra korlátozódik. Az ország alkotmánya szerint az elnök legfeljebb két ciklusra kaphat mandátumot.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába.

Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.

Az elnök nem vállalhat el más szakmai vagy közszolgálati feladatokat. Amint megválasztják, köteles lemondani bármilyen párttagságáról, és ezt a döntését hivatalosan is közölnie kell a parlamenttel.

Alkotmányos jogkörének keretein belül az államfő jogosult arra, hogy döntéseket hozzon az érdemrendek és kitüntetések odaítéléséről, továbbá kegyelmi intézkedéseket is tehet. Ő felelős a parlamenti választások kiírásáért, valamint a parlament első plenáris ülésének összehívásáért. A kormányalakítással kapcsolatos megbízást arra a kormányfőjelöltre bízza, aki a legszélesebb körű képviselői támogatással rendelkezik. Emellett, az alkotmánynak megfelelően népszavazás kiírására is jogosult.