Novemberig valószínűleg fennmarad az árrésstop, de mi történik utána?

A kormány döntése értelmében a márciusban bevezetett árrésstop november végéig érvényben marad. Ezzel megerősítést nyert azok véleménye, akik kételkedtek abban, hogy a kabinet a nyár végén újra a piaci mechanizmusokra bízza az árképzést. Az új határidő kapcsán most is hasonló aggodalmak merülnek fel, hiszen a közelgő választások fényében egyre valószínűtlenebb, hogy a kormány valóban betartja az ígért ütemtervet, és időben megszünteti ezt az intézkedést.

Bár az árrésstop hivatalosan csupán átmeneti intézkedésnek számít, a közeljövőben egyre valószínűtlenebb, hogy valóban véget ér. Nehezen elképzelhető, hogy a választások előtt a kormány vállalja a hirtelen élelmiszerár-emelkedést. A helyzet inkább azt mutatja, hogy az időhúzásra játszanak, miközben a kereskedőknek és beszállítóknak hosszú távon is alkalmazkodniuk kell az árréskorlátozásokhoz. Gulyás Gergely hétfőn tett bejelentése szerint az intézkedés legalább november végéig érvényben marad.

A boltok széles választékuk révén részben "kijátszhatják" a szabályozásokat, míg a beszállítók helyzete sokkal nehezebb. A kormány ugyan jelezte, hogy figyelemmel kíséri az indokolatlan áremeléseket, de elérkezhet az a pillanat, amikor a gyártók képtelenek lesznek elkerülni a drágulást. Már most is egyre inkább érezhetőek a feszültségek az ellátási láncokban: az élelmiszer-előállítás árindexe a második negyedévben tartósan 7 százalék fölött alakult, ami meghaladta a fogyasztói árak növekedését. A legfrissebb adatok alapján júniusban az élelmiszerek ára (a vendéglátás kivételével) 4,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

A kabinet elutasította a fokozatos kivezetés lehetőségét, holott ezt korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató elnöke is ajánlotta egy Portfolio-nak adott interjú során.

Az árrésstop eddigi tapasztalatai alapján hatékony eszköznek bizonyult az alapvető élelmiszerek, valamint a legfontosabb háztartási és higiéniai termékek árának stabilizálásában. Az Online Árfigyelő rendszer elemzései szerint a beszállítók nem éltek a lehetőséggel, hogy drámai áremeléseket eszközöljenek, és a kereskedők is elkerülték a komoly keresztárazási stratégiák alkalmazását. Ennek köszönhetően nem próbálták más termékek árának növelésével kompenzálni a szabályozásból eredő bevételkiesést.

Az élelmiszerek árai áprilisban 1,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. Ezt követően, bár a tendencia ismét emelkedésnek indult, a növekedés mértéke viszonylag enyhe maradt: májusban csupán 0,6 százalékos, míg júniusban mindössze 0,1 százalékos emelkedést tapasztaltak. A legutóbbi, júliusi inflációs adatok is hasonló képet mutatnak, hiszen ebben a hónapban az élelmiszerárak 0,3 százalékkal nőttek.

Az árrésstop bevezetése óta az élelmiszerdrágulás jelentős részét az idényáras termékek (zöldségek, és még inkább a gyümölcsök) áremelkedése okozza. Ezek hagyományosan hektikus, időjárásfüggő árazású termékek, ezért nemigen lehet rájuk fogni, hogy az áruk valamilyen keresztárazási magatartás miatt emelkedett. Ahol leginkább lehet gyanakodni keresztárazásra, az az "édesipari lisztesáru" termékkör, ahol júniusban és júliusban is 6% körüli mértékű drágulást figyelt meg a KSH az előző hónaphoz képest.

A szabályozás azonban jelentősen korlátozza a kiskereskedők lehetőségeit: nem tudnak szélesebb és minőségibb termékválasztékra kedvezményeket kínálni, ami csökkenti a kínálatot és a keresletet, így végső soron gátolja a forgalom növekedését. Továbbá, ez a helyzet anyagi károkat okoz a kisebb üzletekben, mérsékli a nyereséget, és elnyomja a befektetéseket a nagyobb kereskedelmi láncoknál.

A nagy láncok mesterségesen alacsony áraik révén számos szaküzlet és kisbolt bezárásának lehetőségét mérlegeli. A második negyedévben tapasztalt forgalomcsökkenés arra kényszeríti őket, hogy újabb áremelésekkel próbálják meg biztosítani a fennmaradásukat – mindezt úgy, hogy eddig is magasabb árakat alkalmaztak a diszkontok és szupermarketek kínálatánál.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében bejelentette egy új szabályozás bevezetését, amely a kereskedők árrésének korlátozására vonatkozik. Eszerint az érintett termékek esetében a kereskedők legfeljebb azt az árrést alkalmazhatják, amelyet 2025 januárjában átlagosan használtak, maximum 10 százalékos mértékben. Amennyiben egy adott terméket 2025 januárjában nem árusítottak, úgy az utolsó elérhető hónap átlagárai alapján kell meghatározni az árrést, de a 10 százalékos határ ebben az esetben is érvényes. A szabályozás a saját márkás termékekre is kiterjed, melyek arányának nem lehet magasabbnak lennie a 2025 januári-februári időszak szintjénél.

Azokra az élelmiszerekre vonatkozóan, amelyekre a figyelmünket érdemes irányítani:

Az érintett drogériai termékek (15%-os árréskorláttal):

A kormány az árrésstop mellett több iparágban is önkéntes árcsökkentést szorgalmazott. A vállalatok ennek eleget tettek, és az alábbi szektorokban hajtották végre a szükséges módosításokat:

Mindez mintegy 1,5 százalékpontos csökkenést jelentett az inflációban, vagyis ennyivel kisebb mértékben nőttek az árak.