"A probléma nem a pizzában rejlik, hanem az étvágyunkban. Ezzel a hozzáállással nem lehet csökkenteni a deficitet."
A kiszivárgott államháztartási költségvetéshiány csökkentésére tett intézkedések mellett Edler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy alternatív megoldást javasol, amely merőben eltér a hagyományos megközelítésektől.
Nicușor Dan államelnök szerdai kijelentésére reagálva Edler András, a kamaraelnök, éles kritikát fogalmazott meg. Az államfő szerint "évek óta nagyobb pizzát eszünk, mint amit megengedhetnénk magunknak", amire Edler azzal válaszolt, hogy a vállalkozók már régóta nem élvezik a pizzázás örömét, csupán a megemelkedett költségeket kénytelenek fedezni, hogy az állam és a bürokrácia továbbra is élvezze a bőséget. "Ma már nemcsak pizzát rendel az állam, hanem mellé üdítőt is, és ha szükséges, hitelt is felvesz, hogy a túlfogyasztását fenntarthassa" – fogalmazott Edler. A kamaraelnök arra is rámutatott, hogy a legutóbbi deficitcsökkentési javaslatok sem nyújtanak biztató kilátásokat, mivel ezek javarészt arról szólnak, hogyan lehetne biztosítani, hogy a túlköltekező állam továbbra is hozzájusson a pizzájához, a vállalkozók és adófizetők terhére, ahelyett, hogy valódi reformokra és költségcsökkentésre törekedne.
Edler véleménye szerint az utóbbi három évben bevezetett három megszorító intézkedéscsomag teljes mértékben hatástalan és a célnak alkalmatlan volt. Ezek az intézkedések nem hoztak költségmegtakarítást, és az állami szolidaritás teljes hiányával bírtak a magánszektor irányába. Sőt, az állam ahelyett, hogy csökkentette volna kiadásait, még inkább eladósodott. Ennek következményeként a költségvetési deficit nemhogy mérséklődött volna, hanem éppen ellenkezőleg, tovább nőtt: míg 2023-ban a hiány 6,6 százalékot tett ki, 2024-re ez már 9,3 százalékra emelkedett.
Mindezek tükrében Edler által megalkotott forgatókönyv az államháztartás költségeinek csökkentésére a következőképpen alakulna:
Elsősorban elengedhetetlen, hogy a társadalomban, különösen a vállalkozók körében, egy szilárd bizalmi alapot alakítsunk ki. Ezt a bizalmat azonban már három alkalommal sikerült megingatni, mivel az állam nem tartotta be a vállalkozóknak tett ígéreteit. Ha a bizalmatlanság továbbra is fennáll, a vállalkozói szektor természetes reakcióként védekezési mechanizmusokat fog kidolgozni az állam megszorító lépéseivel szemben. Ennek már most is látható jelei vannak: a feketegazdaság aktivitása növekedett, és Kovászna megyében az idei évben 17%-kal több cég és egyéni vállalkozás felszámolását jelentették be a helyi kamaránál, mint tavaly ilyenkor. A cégvezetők pedig arról beszélnek, hogy kénytelenek lesznek visszatérni a korábban alkalmazott, zsebből kifizetett (kipótolt) bérformákhoz. A vállalkozók bizalmának visszaállítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tervezett költségvetési hiányt orvosló intézkedéseket a lehető legnagyobb átláthatósággal dolgozzák ki, szakmai szervezetek bevonásával és véleményük figyelembevételével.
2. Az államnak elengedhetetlenül szükséges, hogy aktívan részt vegyen a költségcsökkentési folyamatban. Ennek érdekében sürgősen és hatékonyan kellene leépítenie az állami intézmények működését, valamint meg kellene szüntetnie azokat az egységeket, amelyek nem rendelkeznek világosan meghatározott feladatkörrel. E lépéseket egy átlátható és nyilvános ütemterv keretében kellene végrehajtani, amely a közpénzek pazarlásának fokozatos csökkentését célozza meg.
3. Fontos lenne átgondolni, hogyan lehetne csökkenteni az óriási áfa-hiányt. Romániában ez a hiány 30 százalékot is elér, míg Bulgáriában csupán 7, Magyarországon pedig mindössze 2 százalék. Itt nem a feketegazdaság által eltüntetett áfa összegéről van szó, hanem arról, amelyet hivatalosan bejelentenek, de végül nem érkezik meg az államkasszába (például bizonyos intézmények irányába tanúsított állami elnézés miatt). Egy lehetséges megoldás a fordított adózás bevezetése lenne, ami azt jelenti, hogy a vállalatok közötti tranzakciók során nem számolnak áfát, csak a végfelhasználóknak történő értékesítéskor. Ezen kívül, az állam likviditási gondjait egy kölcsön felvételével is orvosolhatná, ami valószínűleg olcsóbb megoldás lenne, mint lemondani a 30 százalékos áfa-bevételről.
4. Végül, csak az utolsó lépésben kellene azzal foglalkozni, hogy miként lehetne az állami költségvetés bevételeit növelni, jelentette ki Edler András. Ha az említett intézkedések megtörténnek, akkor elvárható lesz - és talán a vállalkozói réteg és a lakosság hajlandó is lesz - a nagyobb fiskális terhek átmeneti jellegű felvállalására, vagy egyfajta szolidaritási alaphoz való hozzájárulásra (mint a már megszellőztetett tranzakciós díj minden banki műveletre), viszont elengedhetetlen a teljes átláthatóság biztosítása.
