"Rendkívül aggasztó a helyzet, amellyel a magyar vállalatok szembenézhetnek" – a vámháborúban Orbán nem támaszkodhat Trump támogatására.
Nincs olyan trumpi jóindulat, amely ellensúlyozhatná az amerikai elnök kereskedelmi stratégiáját, és ez a helyzet könnyen súlyosan érintheti a magyar járműipart. Úgy tűnik, Orbán Viktor tévesen mérte fel a helyzetet.
Biztos, hogy nagyon-nagyon rossz idők jönnek a magyar gazdaságra. Ezt a kormány kiemelt exportőri partnerségi programjának az egyik résztvevője mondta arra a kérdésre, hogy miként értékeli az új amerikai kereskedelmi politika hatásait. Csatári László, aki egy műanyagipari gyártócég tulajdonosa, úgy látja, hogy beszállító országként mindig a sor végén állókon, így a magyar vállalkozásokon csattan az ostor: a termékek bekerülési árát többnyire a beszállítóknak kell állniuk, így a várható vámok miatt megnövekedő költségeket is rajtuk igyekeznek leverni.
"Rendkívül aggasztónak tartom a magyar vállalatok jövőjét" – osztotta meg véleményét Fajcsák Gábor, az RSM Hungary tanácsadó cég szakértője, aki a beszállítók helyzetét is kritikusnak látja. A legoptimistább megjegyzése talán az volt, hogy "egy dolog biztos: semmi sem biztos", utalva arra, hogy a büntetővámok esetleg nem lépnek életbe, és így elkerülhető a kereskedelmi háború.
Az tény, hogy Donald Trump már az első elnöki ciklusában is próbálta a vámok révén befolyásolni a globális gazdasági folyamatokat, hogy ezzel erősítse az Egyesült Államok pozícióját a világban. Most azonban még elszántabbnak tűnik, mint 2017 és 2021 között. Az amerikai államadósság azóta tovább nőtt, és Kína dominanciája sem csökkent, így Trump, ha időnként kiszámíthatatlanul is, egyidejűleg próbálja kezelni a költségvetési kérdéseket és visszaszerezni a globális hatalmat. Ennek következményeit Magyarország is érzékeli.
A vámháború a magyar gazdaság érdekeivel ellentétes - állapította meg az RSM adószakértője -, és ha az Egyesült Államok áprilistól valóban kiveti az EU-ra a 25 százalékos büntetővámot, akkor annak brutális hatása lesz. Németország ugyanis Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok pedig Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, így a magyar beszállítók termékeinek a meghatározó része végül az amerikai piacon köt ki. A folyamatnak jelentős az árfelhajtó hatása, következésképpen jelentősen csökkenhetnek az amerikai megrendelések, sőt lehetnek olyan német gyártók is, akik kiszorulnak ezekről a piacokról.
Csatári László véleménye szerint az alultőkésített magyar cégek számára komoly kihívást jelent majd az a periódus, amíg a helyzet stabilizálódik.
