Nyíltan kijelenthetjük: az Európai Uniónak még sosem volt olyan tagjelöltje, amely a csatlakozási folyamatra ennyire felkészületlen lett volna, mint Ukrajna. - Mandiner
Ne terheljük a vasvillával azokat a kijevi politikai vezetőket, akik legalább részben felelősek a kialakult helyzetért.
Vajon mit fog kapni Ukrajna? Biztonsági garanciákat? Biztonsági dimenziókkal is bíró gazdasági köldökzsinórt az Amerikai Egyesült Államok felé? Marshall-segélyt? Valami speciális pénzügyi eszközön, netalán közös hitelfelvételen keresztül további uniós pénzeket? Esetleg az egyetlen olyan, egyszerre pénzügyi, morális és politikai jutalomfalatot, amit az Európai Unió az Egyesült Államok jóváhagyása, segítsége, bevonódása nélkül, saját hatáskörben megadhat neki:
Ha az unió bővítéspolitikáját valóban érdemalapú megközelítés jellemezné, Ukrajna tagsága talán még hosszú évtizedekig csak álom maradna. Az ország sok kihívással küzd: a korrupció terjedése, a szegénység súlya, valamint a mezőgazdasági rendszer, amely nemcsak hogy nem felel meg az európai normáknak, hanem éppen a szabályok alóli mentességet kihasználva próbál versenyelőnyhöz jutni, mintha a vadnyugat szelleme uralkodna rajta.
Az EU-tagállamok közötti demokratikus elköteleződés szempontjából Ukrajna helyzete rendkívül összetett és sokszínű. Az ország gyakorlatilag háromféle működési formát ismer: a sokszor oligarchikus érdekek által dominált, többpártrendszernek álcázott rivalizálást, a megújulásra törekvő forradalmakat, valamint a de facto egyszemélyi, háborús parancsuralmat. Ezek az alternatívák határozzák meg Ukrajna politikai táját, más lehetőség nem igazán áll rendelkezésre.
A helyzet lényege, hogy az unió bővítéspolitikája már régóta elvesztette érdemalapú jellegét. Ezt a magyar elnökség 2024 második felében egyértelműen megmutatta: ha a bővítési folyamat előmozdításához szükséges politikai akarat hiányzik, akkor a tagjelölt országok gyakorlatilag helyben toporoghatnak. Akár énekelhetik is egyhangúlag az Örömódát, vagy lecserélhetik alkotmányukat az acquis communautaire-re, a haladás elmaradása garantált.
A lengyelek hirtelen megálltak, és mindenki megdöbbent – ki gondolta volna ezt?
S épp az érdemalapúból politikaivá váló bővítési logika teszi a helyzetet Ukrajna kapcsán veszélyessé: ha lehet alkalmas tagjelölteket politikai alapon nem továbbengedni a csatlakozáshoz vezető úton, akkor ennek ellenkezője is lehetséges. Politikai alapon alkalmatlan tagjelölteket is tovább lehet rugdalni az úton, amelyen maguktól lassabban haladnának.
Egy dolog biztos: ha Ukrajna csatlakozik, az alapjaiban átalakítja a kohéziós politikát, ahogyan azt eddig ismertük. Az unióban Ukrajnától eltekintve szinte kizárólag nettó befizető országok maradnak, ami arra kényszeríti az összes európai államot, hogy újraértékelje mezőgazdasági stratégiáit. Ez a lépés hatalmas, demokratikus legitimációt követelő döntés lesz.
Először is Magyarországon tapasztalhatjuk meg, hogy a demokráciát a világ fontos dilemmáiban bátran alkalmazzák. De ne legyünk naivak: ez a jelenség más országokban is megjelenhet. Persze, csak akkor, ha az Európai Unió keretein belül más tagállamok is valóban komolyan veszik a népfelség eszméjét.
