A digitális nomádok életmódja izgalmas lehetőségeket kínál, de nem mentes a kockázatoktól sem. Szinte folyamatosan úton lenni, új kultúrákat felfedezni és különböző helyszíneken dolgozni vonzó, de a következő tényezők komoly kihívást jelenthetnek számukra
A nyár nem csupán a feltöltődés, hanem a rugalmas munkavégzés időszaka is. Egyre többen választják, hogy görög szigeteken, a horvát tengerparton vagy akár a Balaton partján dolgoznak, és ezt a jelenséget digitális nomádoknak is nevezhetjük, akik magyar céges státusszal rendelkeznek. De vajon mindez szabályosan működik, vagy inkább adó- és tb-kockázatot jelent számunkra? A kérdés megválaszolására a Niveus szakértője nyújt útmutatást.
A magyar adózási jogszabályok értelmében a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség akkor is érvényben lehet, ha egy magánszemély külföldön végez munkát - hívja fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus szakértője. A belföldi illetőség megőrzése jellemzően akkor valósul meg, ha az érintett személy egy naptári évben több mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén, ami távmunkával vagy rövidebb nyaralásokkal könnyedén elérhető. Amennyiben viszont valaki huzamosabb ideig, például Horvátországban vagy Görögországban dolgozik, akkor nem csupán a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapos áttekintése válik szükségessé (hiszen Magyarország már több mint 80 ilyen egyezményt kötött), hanem azt is precízen meg kell állapítani, hol zajlik valójában a munkavégzés. A belföldön megfizetett adó terhére ugyan beszámítható a külföldön kifizetett adó, azonban a magyar adófizetés teljes elkerülése nem mindig lehetséges.
Társadalombiztosítás: ahol lakóhely található, ott TB-kötelezettség is érvényes.
Magyarországon a társadalombiztosítási kötelezettség akkor is fennáll, ha valakinek magyar lakcíme van, akár tengerparti Airbnb-ből dolgozik is. Az Európai Unió keretein belül ez az EU szociális koordinációs rendeletének értelmében működik: egy személy csak egy ország biztosítási rendszerébe tartozhat. Amennyiben a munka túlnyomó része külföldön zajlik, könnyen felmerülhet a kérdés, hogy melyik ország biztosítása érvényes rá. EGT-n kívüli országok, mint Szerbia vagy Törökország esetén, a kétoldalú társadalombiztosítási egyezmények nyújtanak keretet, de a tb-szabályozás összetett lehet, főleg, ha a bejelentési kötelezettségek nem kerülnek teljesítésre. A mulasztás súlyos anyagi következményekkel járhat, mivel a NAV és egyéb hatóságok, mint például az OEP, akár utólagos befizetéseket és büntetéseket is kiszabhatnak.
Munkajogi és munkaügyi kockázatok
A "munkahely" fogalma nálunk hagyományosan az irodák és a cégtelephelyek világához kapcsolódik. Azonban ha valaki Görögországból dolgozik egy magyar főnöknek, felmerül a kérdés, hogy melyik ország jogszabályai érvényesek a díjazásra, és hol kell a bérekkel kapcsolatos járulékokat befizetni. A munkahely szerinti jogi státusz, a helyi munkaügyi jogszabályok, valamint a munkaszerződésben foglaltak mind befolyásolják a helyzetet. Továbbá, az illetékes hatóságok szigorúan figyelemmel kísérik a külföldi munkavégzést, mivel a külföldi jövedelmek adatait gyakran továbbítják a NAV-hoz.
Kapcsolódó adóegyezmények: Mire érdemes figyelni? Az adóegyezmények világszerte kulcsszerepet játszanak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Ezek a megállapodások segítenek elkerülni a kettős adóztatást, és biztosítják, hogy a vállalatok és egyének tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. De mikor és mire érdemes figyelni, ha egy adott adóegyezményről van szó? 1. **Az egyezmény célja**: Először is fontos tisztázni, hogy az adóegyezmény célja a kettős adóztatás elkerülése mellett a jogi és gazdasági bizonytalanság csökkentése is. Ismerd meg az adott országok közötti megállapodások célkitűzéseit. 2. **Adózási rezsim**: Minden ország más adózási rendszert alkalmaz, így lényeges megérteni, hogyan hat az adott egyezmény az adózási kötelezettségeidre. Ellenőrizd, hogy az egyezmény milyen kedvezményeket vagy mentességeket biztosít. 3. **Dokumentáció és igazolások**: Az adóegyezmények kihasználásához gyakran szükséges megfelelő dokumentáció benyújtása. Győződj meg róla, hogy rendelkezel a szükséges igazolásokkal, például a lakóhely igazolásával vagy a jövedelem forrásának dokumentálásával. 4. **Helyi jogszabályok**: A nemzetközi egyezmények mellett mindig figyelembe kell venni a helyi adójogszabályokat is, amelyek befolyásolhatják az adókötelezettségeidet. Ne hagyjd figyelmen kívül a hazai előírásokat, hiszen azok is hatással lehetnek a nemzetközi megállapodásokra. 5. **Szakértő bevonása**: Az adózási kérdések bonyolultak lehetnek, így érdemes szakértői segítséget kérni, aki jártas az adott ország adóegyezményeiben. Egy jó tanácsadó segíthet abban, hogy a lehető legjobban kihasználhasd az adóegyezmények nyújtotta előnyöket. Összességében az adóegyezmények alapos ismerete és a figyelmes tervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a nem kívánt adózási problémákat, és maximálisan kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi jog kínál.
- EU-tagállamok: Amennyiben Magyarországon több mint 183 napot töltünk el, de külföldi munkavégzésünk van, az ott megfizetett adókat figyelembe vehetjük a magyar adózási kötelezettségeinknél.
- Kettős adózás elkerülése: Magyarország több mint 80 országgal kötött olyan megállapodásokat, amelyek célja a kettős adóztatás elkerülése. Ezek az egyezmények fontos szerepet játszanak abban, hogy tisztában legyünk azzal, hol és hogyan kell teljesítenünk adókötelezettségeinket.
- Egyezmény nélküli országok: Ilyen például az USA 2024 óta; ezekben az esetekben mindkét állam adóztathat. A külföldön befizetett adót beszámíthatjuk, de az adófizetési kötelezettség Magyarországon is megmaradhat (például a tőkejövedelmeknél legalább 5 százalékos mértékben).
