Milyen hatásokkal járhatnak Trump grönlandi fenyegetései az EU és a NATO számára?
Trump katonai erővel riogat a NATO keretein belül, kifejezetten Dánia ellen, ami különösen érdekes, mivel az észak-atlanti szerződés értelmében a szövetség tagjai kötelesek megvédeni egymást.
Donald Trump nem vetette el a lehetőséget, hogy katonai erőt vethet be Grönland felett, amely Dániához tartozó autonóm terület és egyben EU-tagállam.
Grönland, a Föld legnagyobb szigete, lenyűgöző tájaival és gazdag kultúrájával körülbelül 57 ezer ember számára nyújt otthont. 1953 óta Dánia része, de 1979 óta élvezi az önálló kormányzás előnyeit. Bár nem tagja az Európai Uniónak, mégis élvezi az uniós támogatások előnyeit, és a grönlandi lakosok uniós polgárokként ismertek.
Része viszont a NATO-szövetségnek. Trump azonban most katonai erővel fenyegetőzik a védelmi szövetségen belül, egy másik NATO-tagállam, Dánia ellen, amelyet ráadásul az észak-atlanti szerződés értelmében technikailag köteles megvédeni. Azt is kifejezte, hogy kész szankciókkal, például magas vámokkal sújtani Dániát, ha nem az nem adja át önként Grönlandot.
Az európai vezetők határozottan figyelmeztették Trumpot a fenyegetések súlyosságára. Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozta, hogy a határok sérthetetlensége minden országra érvényes, és ez a szabály minden állam számára kötelező, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagyhatalomról beszélünk.
Ezt a feszültséget közvetlenül azelőtt generálta Trump, hogy átlépett volna a Fehér Ház küszöbén. Már most erős aggodalmak merülnek fel, hogy Trump fenyegetheti a NATO kohézióját és szankciókkal sújthatja az EU kereskedelmi kapcsolatokat.
A Dániától való függetlenségért küzdők egyre inkább Trump nyilatkozataiból merítenek támogatást. Grönland elszakadása komoly csapást jelentene az EU stratégiai pozíciójára az Északi-sarkvidék térségében.
A sziget különleges jelentőséggel bír az Északi-sarkvidéken elfoglalt pozíciója miatt, hiszen az olvadás következtében hamarosan lehetővé válik az itt található ásványi erőforrások kiaknázása, így például az olajmezők is hozzáférhetővé válnak. A jég csökkenésével új, gazdaságilag életképes hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek új lehetőségeket kínálnak a kereskedelem és a közlekedés számára.
A térség feletti befolyás megszerzéséért az Egyesült Államok mellett Oroszország és Kína is harcba száll.
