A VOSZ Barométer mélyén rejlő adatok alapján a jövő kilátásai kedvezőek.
Miközben a kiskereskedelmi forgalom gyengült, és a vállalati beruházások jelentős mértékben csökkentek, a fogyasztás kis mértékben bővült, a munkaerőpiac stabil maradt, az infláció pedig nem emelkedett - derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös, a VOSZ Barométer 2024. negyedik negyedéves kutatását bemutató sajtóbeszélgetésén.
A VOSZ Barométer legfrissebb fő mutatója 2024 negyedik negyedévében drámai módon, 5 százalékponttal, 47 százalékra zuhant a megelőző negyedévhez képest. Ez a szám a 2023 elején indított felmérés történetének legkedvezőtlenebb eredménye, ahogy Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, valamint az Egyensúly Intézet társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója a legutóbbi háttérbeszélgetés során hangsúlyozta. A Barométer fő mutatójának mostani csökkenése azt jelzi, hogy először léptük át az 50 százalékos határt lefelé, ami a pesszimista hangulat megjelenését tükrözi.
A fő mutató 50 százalék alá kerülését nagyban meghatározta, hogy a három alindex (az üzleti hangulatot, a beruházási hajlandóságot és a pénzügyi helyzetet jelző mutató) is az eddigi legalacsonyabb értékre esett. A három alindex közül 2024 negyedik negyedévében a pénzügyi helyzetet mutató indikátor áll a legmagasabb (61 százalék) szinten, míg a legalacsonyabb értéket a beruházási hajlandóságot tükröző index (24 százalék) mutatja, az üzleti hangulatot jelző indikátor pedig 54 százalékos. Ha a felmérés 2024-es éves fő mutatóját hasonlítjuk össze a 2023-as adattal, akkor azt látni, hogy az tavaly 5 százalékponttal csökkent 51 százalékra, vagyis a 2024-es index még 50 százalék feletti értéken, pozitív tartományban zárt.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy véli, hogy a Barométer drámai visszaesésének hátterében főként az áll, hogy a 2023-as év, amelyet recesszió és magas infláció jellemzett, után a vállalkozások 2024-re várták a fellendülést, amely azonban nem valósult meg. "A várakozások szerint 2024-re körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedésre számíthatunk. Noha tavaly a fogyasztás növekedett, ez elsősorban a szolgáltatások terén volt érezhető, a kiskereskedelmi forgalom szempontjából viszont nem tapasztalhattunk jelentős bővülést" – fogalmazott Perlusz. Az újságírók kérdésére, hogy a VOSZ Barométer fő mutatói hogyan alakulhatnak a jövőben, a főtitkár optimistán reagált: "Nagy valószínűséggel elértük a mélypontot, és innen már csak felfelé ívelhetünk. A Demján Sándor Program jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalkozói kedv helyreállításához."
Az üzleti hangulat alakulását tükröző alindex kapcsán Kozák Ákos kiemelte, hogy a VOSZ-tagként megkérdezett vállalkozások jövőbeli kilátásai a következő negyedévre és a következő 12 hónapra vonatkozóan egyaránt 4 százalékponttal romlottak a tavalyi utolsó negyedévhez képest. "Ez nem jelent drámai visszaesést, de jól látható, hogy eltérés figyelhető meg a korábbi időszakokhoz viszonyítva. Ha pedig a 2024-es adatokat összevetjük a 2023-asakkal, akkor elmondható, hogy a mutatók szinte azonos szinten mozognak, ami némileg kedvezőbb képet fest a jövőről."
A saját vállalkozásra vonatkozóan, negyedéves és éves előrejelzéseket tekintve, a tavalyi év adataihoz képest a 2023-as helyzetben nem tapasztalható jelentős elmozdulás. A vállalkozások körülbelül 60%-a optimistán nyilatkozik a jövőbeli kilátásokról, mind a következő negyedévet, mind az egész évet illetően. "Ha a 2009-es válság idején is készült volna a VOSZ Barométer felmérése, valószínűleg sokkal borongósabb, pesszimistább eredményeket kaptunk volna. Jelenlegi adatok azt jelzik, hogy érdemes figyelni a fejleményekre, mivel a helyzet könnyen kedvezőtlen irányba terelődhet, de még nem kell kétségbe esni" – emelte ki Kozák Ákos. A jövőt illetően elmondta, hogy kedvező fordulatok várhatóak: az Egyensúly Intézet 2025-re 2,2%-os GDP-növekedést prognosztizál, valamint a medián reálbér emelkedésével számol, bár ennek mértéke kisebb lesz, mint a tavalyi évben. Mindazonáltal ez a tendencia hozzájárulhat a fogyasztás növekedéséhez és a beruházások fellendüléséhez.
A vállalkozások beruházási hajlandóságát mutató alindexnél arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy ez a mutató az elmúlt két év adatait vizsgálva jellemzően alacsony szinten van. Ez nem is meglepő, hiszen 2023-ban 10 százalék feletti értékben esett vissza a hazai gazdaságban a beruházások mértéke, és bár még nincsenek meg a 2024 egészére vonatkozó adatok, várhatóan tavaly is 8-10 százalékos visszaesés történt.
A beruházási alindex egyik fő összetevőjénél csupán minden tizedik VOSZ-tag vállalkozás mondta azt 2024 negyedik negyedében, hogy új munkaerőt tervez felvenni a következő egy évben. "Ez önmagában is alacsony érték, de 2023 első negyedében még 44 százalék volt ez az indikátor. Bár az is igaz, hogy ez a mutató gyorsan vissza tud ugrani, ha beindul a gazdaság" - mondta Kozák Ákos.
Perlusz László figyelmeztetett arra, hogy az új munkaerő felvételi terveknél jelentős éven belüli szezonalitás figyelhető meg. 2023 és 2024 elején egyaránt sok vállalkozás jelezte a létszám növelésének szándékát, azonban mindkét év utolsó negyedében ez a tendencia drámaian megfordult. Ez a visszaesés a gazdasági helyzet év eleji optimista előrejelzéseinek csalódásszerű alakulásával hozható összefüggésbe.
Kozák Ákos rávilágított, hogy a következő évre vonatkozó beruházási tervek rendkívül alacsony értékeket mutatnak. A prognózisok szerint 2024 negyedik negyedévében csupán a vállalkozások 11%-a tervez új beruházásokat, míg 2023 első negyedévében ez a szám még 50% volt. Az Egyensúly Intézet vezetője azonban megjegyezte, hogy a hangulatot tükröző adatok ellenére várhatóan több cég fog majd ténylegesen is új projektekbe kezdeni.
A munkaerő elbocsátására vonatkozó szándékok kapcsán 2024 utolsó negyedévében már minden nyolcadik vállalkozás jelezte, hogy fontolóra veszi a leépítéseket. Kozák Ákos megjegyezte, hogy valószínűtlen, hogy ennyi kis- és középvállalkozás valóban megvalósítaná ezt a lépést, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a munkaerő pótlása rendkívül nehézkes. Azt is kiemelte, hogy a kkv-k 92 százaléka nem tervez fizetésemelést, ami aggasztó jelenség. "Ez az adat egyfajta hangulatot tükröz, ugyanakkor felveti azt a kérdést, hogy a kötelező bérfejlesztésen túl a cégek képesek lesznek-e a dolgozók béreit emelni" – tette hozzá.
Az alindexek közül kiemelkedik az a mutató, amely a vállalkozások pénzügyi helyzetét tükrözi, mivel azt mutatja, hogy a vállalkozások túlnyomó része adóhátralék nélkül működik, és nincsenek komolyabb fizetési nehézségeik. Ugyanakkor az inflációval kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a cégek 69 százaléka még mindig beépíti az árakba a költségeik növekedését, bár a drágulás üteme már jelentősen csökkent a 2023-as évhez képest.
A vállalkozások körében továbbra is kiemelt problémaként emlegetik az inflációt, amely szoros összefüggésben áll az ország gazdasági helyzetével. Kozák Ákos rámutatott, hogy "ha a legfrissebb inflációs adatokat vizsgáljuk (decemberben 4,6 százalékra nőtt a mutató - a szerk.), akkor látható, hogy a cégek éles rálátással bírnak a folyamatokra, hiszen ismét felütötte fejét egyfajta kockázat, bár nem olyan mértékben, mint 2023 során." Perlusz László ehhez hozzátette, hogy az infláció továbbra is jelentős problémát jelent a vállalkozások számára, mivel "az inflációnak hosszú árnyéka van. A 2023-ban tapasztalt helyzetek még mindig hatással vannak a cégekre, és emiatt óvatosan közelítenek a kérdéshez, hiszen az árak magasan stagnálnak, a háztartások pénzügyi helyzete pedig nehezen regenerálódik."
A VOSZ Barométer mostani felmérése - a korábbiakhoz hasonlóan - egy adott témát alaposabban is megvizsgált, hogy azzal kapcsolatban milyen attitűd érvényesül a vállalkozások körében. Most ez a téma a mesterséges intelligencia szerepe és megítélése volt. A felmérés szerint a vállalkozások kétharmada nem használ mesterséges intelligenciát a működése során, és pusztán egyötödük épített be valamilyen AI-megoldást a működésébe. Ami az AI használatának területeit illeti, elsősorban az automatizálható folyamatokban a legelterjedtebb a technológia alkalmazása. A vállalkozások a marketing, a pénzügy és az ügyfélszolgálat terén alkalmazzák az AI adta lehetőségeket.
A legfrissebb Barométer felmérést bemutató sajtóbeszélgetés keretében Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke ismertette a "Kapacitásbővítés a hatékony érdekképviselet és szociális párbeszéd biztosítása érdekében a VOSZ-nál" című projektet. Ez a kezdeményezés a GINOP Plusz program részeként valósul meg, és összesen 488,5 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást élvez. A projekt célja a VOSZ érdekképviseleti hatékonyságának fokozása, amelyhez megfelelő szervezeti kapacitás kialakítására és új munkakörök létrehozására van szükség. A támogatás révén a VOSZ-nak 2023-as létszámához viszonyítva 8 új munkatársat kell felvennie, és ezeket 2027 végéig meg kell tartania, sőt, bővítenie is kell. Ezen túlmenően a projekt célja a VOSZ vállalkozásfejlesztési tanácsadói irodahálózatának megerősítése is.
