Fraknói Vilmos püspök síremléke megújult a Fiumei úti sírkertben, új életet lehelve e történelmi helyszínbe. A felújítás során nemcsak a síremlék esztétikáját emelték új szintre, hanem a püspök emlékét is méltóképpen megőrizték, így a látogatók számára eg
Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a megemlékezésen a 19. századi tudománytörténet meghatározó alakjának nevezte Fraknói Vilmost, aki egykor az MTA főtitkára is volt. Kollár László Péter szerint Fraknói imponáló mennyiségű és minőségű életművet hagyott hátra: 63 kötetet, 199 tanulmányt, 230 lexikonszócikket, 15 recenziót és csaknem 100 tudománypolitikai, közéleti írást. "A sztereotípiákra rácáfolva, a katolikus egyház befolyásos személyeként, tudósként és vezető tudománypolitikusként sem zárkózott az oly sokszor emlegetett elefántcsonttoronyba" - hangsúlyozta Kollár László Péter.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója hangsúlyozta, hogy örökségünk megóvása nem csupán a szellemi értékek átadására korlátozódik. Kiemelte, hogy a fizikai helyszínek is kiemelt jelentőséggel bírnak; ezeket meg kell őriznünk és megfelelő állapotban kell tartanunk. Ezek a helyek nemcsak emlékeket őriznek, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy kegyeletünket leróhassuk.
A NÖRI főigazgatója kiemelte, hogy a magyar kormány hathatós támogatásával évente 75 millió forintot szánnak a síremlékek felújítására. Ennek eredményeként idén megújult a neves utazó, Vámbéry Ármin síremléke, valamint a 100 éve elhunyt Zielinski Szilárd építőmérnöké és a 200 éve született Zirzen Janka pedagógusé is. Fraknói Vilmos síremlékének restaurálása több mint kétmillió forintos költséggel valósult meg, éppen a halála évfordulójára. A síremlék megalkotása Damkó József nevéhez fűződik, aki még Fraknói életében készítette el a püspök mellszobrát – emlékeztetett a főigazgató.
Tusor Péter, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője a legutóbbi közleményében kifejtette, hogy a megemlékezés során hangsúlyozta: noha az MTA tudományos hitele a korábbi püspök főtitkársága alatt alakult ki, Fraknói tudományos öröksége első sorban a történelemtudomány területén érhető tetten. Elvitathatatlan, hogy a történész munkásságát hosszú évtizedeken át tartó római kutatásai, valamint az általa alapított római intézet, amely idővel székhelyet is nyert, és a vatikáni sorozatok, mind európai szinten kiemelkedő szerepet játszottak és játszanak a mai napig - tette hozzá Tusor Péter.
Fraknói Vilmos, akit Frankl Vilmos néven ismerünk, Ürményben látta meg a napvilágot, ahol édesapja uradalmi orvosként dolgozott. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban, majd az esztergomi bencés gimnáziumban folytatta, ezt követően pedig a fővárosban, Pesten tanult bölcsészetet és teológiát. 1865-ben szentelték pappá, és 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár elődjének irányítását vette át. Később Nagyváradon kanonoki méltóságot nyert el, majd arbei címzetes püspökként folytatta hivatali tevékenységét.
Fraknói Vilmos 1924. november 20-án halt meg, testét az MTA palotájának oszlopcsarnokában ravatalozták fel. November 23-án Prohászka Ottokár püspök temette el, a szertartáson részt vett Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert, az MTA elnöke is.
