Miért nem özönlötték el a befektetők a lakáspiacot? Mi is a helyzet ezzel?


2024-ben a reálbérek emelkedése mellett számos más tényező is hozzájárult a lakáspiaci kereslet újbóli fellendüléséhez. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése rámutat, hogy a hitelkamatok csökkenése, a 2023-ban elhalasztott vásárlások pótlása, valamint a CSOK Plusz program által kínált magasabb hitelkeretek mind jelentős szerepet játszottak ebben a folyamata.

A növekvő kereslet hatására az árak is emelkedtek: az év második negyedévében Budapesten 9,3%-os, a vidéki városokban 8,7%-os, míg a községekben 9,1%-os éves áremelkedést tapasztaltak. Érdekes módon, ennek ellenére a lakások túlértékeltsége némileg csökkent.

Az MNB szakértői a 2024 második negyedévére vonatkozóan 11,2 százalékos túlértékeltséget azonosítottak. Érdekes megjegyezni, hogy ez a mutató 2022 második negyedévében érte el a legmagasabb szintet, amely 25,8 százalék volt, míg legutóbb 2019 negyedik negyedében mutatott negatív értéket (-1,2 százalék). A jelentésben kiemelt tényezőként szerepel, hogy a háztartások jövedelmi helyzete inkább a túlértékeltség növekedését támogatta, míg a hitellehetőségek bővülése volt a fő tényező, amely csökkentette ezt a mutatót.

Az elemzés már a harmadik negyedévről is közöl előzetes adatokat. Ezek szerint július-szeptemberben gyorsult a drágulás, Budapesten elérte az éves 14,7 százalékot, míg országos átlagnak 12,8 százalékot mértek. A forgalom országosan 16 százalékkal múlta felül az egy esztendővel korábbit. Ezzel a hazai piac a tranzakciószámot tekintve is közelít a sokéves átlaghoz, attól már csupán mintegy 10 százalékkal maradt el. A fővárosban az alkulehetőség 3 százalékra apadt, vidéken pedig 5 százalékra szűkült.

A jelentés alapján megállapítható, hogy a befektetők lakáspiaci aktivitása jelenleg még nem érte el a korábbi években tapasztalt szintet. A fővárosban a vásárlók között 31 százalék, míg vidéken 25 százalék volt a befektetők aránya a harmadik negyedév során. A bérbeadással elérhető hozam az elmúlt évben lényegében stabil maradt: vidéken 7,2 százalékot, Budapesten pedig 5,1 százalékot mutatott. Ezzel szemben a lakossági állampapírpiacon elérhető legmagasabb éves kamat jelentősen, körülbelül a felére csökkent, 14,75 százalékról 7,9 százalékra.

- hangsúlyozza az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az árak alakulásának továbbra is meghatározó tényezője lehet a kínálat szűkössége. A jelentés szerint idén csökken és jövőre is csak enyhén növekedhet a lakásépítések száma. A kiadott építési engedélyek száma is visszaesést mutatott. 2024-re összesen 15,7 ezer lakás átadását várják, amelynél gyengébb eredményt 2017-ben láttunk utoljára.

Related posts