A börtön falai között házasodott össze, de a sors kegyetlen tréfát űzött vele: a második feleségét is megölte.

Félelmetes gyilkosságok, maffiás leszámolások és a halálbüntetés megkerülhetetlen dilemmája – ezek a hátborzongató témák kerültek terítékre a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol bűntörténészek és bűnügyi újságírók osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők megtudhatták, ki az a magyar rab, aki már a leghosszabb ideje tölti rács mögött, és milyen szörnyű bűncselekmények miatt került börtönbe. Emellett szó esett arról is, hogyan formálta át az igazságszolgáltatást Európában a halálbüntetés eltörlése. Vajon helyes döntés volt ez, vagy csupán kockázatos engedékenység a legsúlyosabb bűnözőkkel szemben? A kérdések egyre feszítőbbé válnak, ahogy a társadalom újra és újra mérlegeli a büntetőjog határait és etikáját.

Barak Dávid, a felvidéki bűnügyi újságíró, immár több mint tíz éve elkötelezetten kutatja a bűncselekmények rejtélyeit, szenvedélyesen nyomozva az igazság nyomában.

A dunaszerdahelyi késes gyilkos ügye óta mélyebben elmerültem a témában. A harmincas éveiben járó férfi ötven kézszúrással oltotta ki egy varrónő életét, ám furcsa módon még előzetes letartóztatásba sem került. A gyilkosságot követően a helyszínt alaposan átvizsgálták, és a konyhai mosogatószivacson sikerült nyomozni, ahol a férfi vére maradt hátra.

Ő azonban azzal indokolta tetteit, hogy segített a varrónőnek a kabát cipzárjának kiszedésében, és eközben megszúrta az ujját, amit egy szivacsba törölt. Nem sokkal később azonban elkövette a borzalmas tettét, amikor "Szotyolás" Feri bácsit, a DAC-meccsek szotyit árusító figuráját kivégezte. E tett következtében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.

Mészáros Lajos ügyvéd élénk emlékeket idézett fel a 90-es évekből, amikor Dunaszerdahely utcáin szinte mindenki valamilyen módon kapcsolatba került a helyi maffiával. Történetei rávilágítottak arra, hogy a város életét átszövik a titkos megállapodások és a rejtett hatalmi játszmák, amelyek mindennaposak voltak a közösség tagjai számára.

Gyerekkoromból két emlékezetes történet maradt meg bennem. Az egyik egy étteremben játszódott, ahol a családommal vacsoráztunk. Hirtelen, mint egy filmben, megjelentek a kommandósok, és mindenkit a földre kényszerítettek. Nyolcéves kisgyerekként ott lapultam az asztal alatt, és a felnőttek pánikjában csak néztem, ahogy zajlik a drámai akció. A másik eset néhány évvel később történt. Az utcán sétálva megállt mellettem egy fényűző fekete Mercedes, és egy kopasz férfi kiabált, hogy üljek be hozzá. Háromszor is megpróbálta meggyőzni, de én makacsul ellenálltam. Amikor hazaértem, elmeséltem a szüleimnek, akik azonnal aggódni kezdtek. Pár percen belül már a házunkban volt a járási rendőrkapitány, és nekem kellett azonosítanom a zaklatót a képek alapján. Az élmények még mindig élénken élnek bennem.

Dulai Péter bűntörténésztől megtudtuk, ki a legrégebben börtönben ülő magyar rab. "A nyolcvanas évek elején Gulácsi István megölte a korábbi feleségét, amiért húsz évet kapott. A börtönbe bejárt hozzá a nő, aki a megölt feleségének volt a barátnője, majd annyira elmélyült a viszonyuk, hogy feleségül ment Gulácsihoz. Az elítélt háromnapos eltávozást kapott, ami alatt megölte a második feleségét is - 44 éve ül börtönben."

Az ügy kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon egy gyilkos esetében indokolt-e akár csak néhány napra is szabadlábra helyezni őt a börtönből. Mészáros Lajos nézőpontja szerint, amennyiben a vonatkozó jogszabályok ezt megengedik, a jogalkalmazó feladata, hogy mérlegelje, megadja-e ezt a lehetőséget.

Sokszor előfordulhat, hogy egy gyilkos olyan titkok birtokában van, amelyeket megoszt a hatóságokkal, ezzel pedig lehetőséget teremt arra, hogy újabb gyilkosságok ügyét derítsenek fel. Dulai Péter viszont egy másik nézőpontot is felvetett, amely új dimenziókat nyit meg a bűnügyi nyomozások terén.

A tudományos megközelítés szintén kulcsfontosságú. Például Edmund Kemper, aki sorozatgyilkos hírében áll, rendkívül magas intelligenciával rendelkezett. Az ő eseteiből számos fontos tanulságot vontak le a bűncselekmények elkövetési módjairól és a mögöttes motivációkról. Ezek az ismeretek értékes forrást jelentenek az igazságszolgáltatás számára, segítve a bűnüldözést és a jövőbeli bűncselekmények megelőzését.

A bűnügyi szakértők nemrégiben egy különösen vitatott esetről számoltak be. "2000-ben Baján eltűnt egy 11 éves fiú, akinek sorsát tavaly végre sikerült tisztázni: gyilkosság áldozata lett. A gyanúsított, aki akkor mindössze 16 éves volt, kiskorúként nem vonható felelősségre, így a bűncselekmény elévült, és nem lehet elítélni. E körülmények miatt szükségessé vált a törvény módosítása" - mondta Dulai.

Mindenki számára egyértelmű, hogy az egészséges erkölcsi érzék és a jogérzék egyaránt azt diktálja, hogy a gyilkos ne ússza meg a felelősséget. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre információ arról, hogyan alakul az ügy kimenetele. A szakértők véleménye szerint a korábbi jogszabályok visszamenőleges alkalmazása nem lehetséges, kivéve, ha az enyhébb büntetést vonzana maga után az elkövetett bűncselekmény. A végső döntés azonban még várat magára, az alkotmánybíróságé lesz a végső szó.