A gyerekszegénység drámai mértékben megnőtt, miután a Központi Statisztikai Hivatal újraszámolta a vonatkozó adatokat.
Újabb izgalmas fejlemények bontakoznak ki a jövedelmi statisztikák terén: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban azt nyilatkozta, hogy csupán apróbb korrekciókat végeztek az adatokon. Most azonban az Eurostat nyilvánosságra hozta a részletes számokat, amelyek fényt derítettek arra, hogy éveken keresztül jelentősen alulértékelték a gyermekek szegénységi helyzetét.
Valami különös ellentmondásra derült fény a jövedelmi statisztikák világában – tapasztalták kutatók tavasszal. Kiderült, hogy sok ember évek hosszú során csupán néhány ezer forinttal lépett át a szegénységi küszöbön, és a hivatalos adatokat csak az indokolhatja, ha tömegek kapnak vissza a NAV-tól több pénzt, mint amennyit adóként befizetnek. A Központi Statisztikai Hivatal, amely az eredeti kutatást áltudománynak minősítette, nemrégiben bejelentette, hogy átvizsgálta az adatokat, és kisebb revíziót hajtott végre. Azonban ez a revízió sem volt teljesen pontos: 2018, 2019 és 2021 statisztikáiban is jelentős mértékben, hibahatáron túli mértékben növekedett a relatív jövedelmi szegénységben élők száma (1,7, 1,6, illetve 1,4 százalékponttal, ami több mint 150 ezer embert érint). Most pedig egy újabb fordulat következett: az Eurostat közzétette a pontosított adatsorokat, és a Válasz Online ennek alapján arról számolt be, hogy a gyerekszegénység mutatóját éveken át drasztikusan alulbecsülték, és ennek megfelelően most utólag módosították felfelé.
(Relatív jövedelmi szegénységben élőnek az számít, aki olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az országos medián érték 60 százalékát.)
Két másik adat, a 18-64 év közöttiek és a 65 éven felüliek szegénységi mutatói eredetileg magasabbak voltak, de mostani mérések alapján ezeket alacsonyabbra állították. Különösen figyelemre méltó, hogy az idősek 2019-es szegénységi mutatóját 43,2%-kal csökkentették.
Az Eurostat nem tesz említést sem adatmanipulációról, sem szándékos torzításról a változtatások indoklásában; a hivatalos álláspont szerint a korrekcióra módszertani jellegű problémák miatt volt szükség.
A vádak természetét és a számok között felfedezett furcsaságokat alaposan elemeztük, és most részletesen bemutatjuk ezeket. Ezen kívül a Központi Statisztikai Hivatal által megfogalmazott válaszokat is ismertetjük:
