A füst továbbra is terjeng, és a feketepiac virágzásnak indult – az EU-nak sürgősen cselekednie kell!

Az Európai Unió előtt egy sorsdöntő pillanat áll, hiszen a dohányzás visszaszorítása kulcsfontosságú célként lebeg a horizonton. Egy független elemzés, amely a dohányipar jelenlegi helyzetét vizsgálja, arra a következtetésre jutott, hogy a tudomány, az innováció és az arányos szabályozás hármasára épülő megközelítés lehet az egyedüli hatékony és fenntartható módszer. Ez nemcsak hogy hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához, hanem erősítheti az EU gazdasági stabilitását is.

Az European Policy Innovation Council (EPIC - egy brüsszeli központú, független kutató- és tanácsadó szervezet) kutatása szerint az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb európai uniós szabályozásai ellenére - reklámtilalmak, adóemelések, figyelmeztető képek - a dohányzás visszaszorítása továbbra is komoly kihívás. Mutatja ezt az is, hogy Európában még mindig több millióan cigarettáznak. A tanulmány kiemeli: a dohányzás nem csupán döntés kérdése, hanem összetett függőség, amely árnyaltabb és sokrétűbb megközelítést igényel. Az EPIC szakértői úgy vélik,

Érdemes lehet nagyobb teret adni az ártalomcsökkentési megközelítéseknek, különösen az új típusú dohányzási alternatívák tekintetében. A technológiai fejlődés lehetőséget teremt arra, hogy ezek a modern termékek, ha megfelelő európai uniós szabályozás mellett kerülnek bevezetésre, hozzájáruljanak a dohányzás egészségügyi kockázatainak mérsékléséhez. Ezeknek az alternatíváknak a használata jelentősen csökkentheti a hagyományos cigarettákhoz képest a káros anyagoknak való kitettséget.

Az elemzés sikertörténetként említi Svédországot, ahol a hagyományos dohánytermékek fogyasztása olyan mértékben visszaszorult, hogy az ország már idén elérte az Európai Unió 2040-re kitűzött célját, miszerint a felnőtt lakosság körében a cigarettázók aránya 5 százalék alá csökkenjen - vagyis füstmentes országgá vált. A svédek titka az alternatív technológiák - az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek, a nikotinpárnák és a snüssz - elérhetőségében, valamint a kockázatokkal arányos, ösztönző adópolitikában rejlik. A mutatók közegészségügyi szempontból is figyelemreméltók: az EU-n belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összeköthető betegségek aránya, beleértve a daganatos megbetegedéseket, valamint a szív- és érrendszeri problémákat.

A dohányzás kérdései nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is izgalmas területet jelentenek. Egy friss kutatás rávilágít: a dohányipar évente 224 milliárd euróval gazdagítja az európai GDP-t, ami figyelemre méltó, hiszen ez 11 százalékkal felülmúlja a telekommunikációs (130,3 milliárd euró) és a textilipari szektor (71,5 milliárd euró) összesített teljesítményét. Emellett az iparág körülbelül 2,1 millió munkahelyet teremt, ami nem más, mint Bécs teljes lakosságának létszáma. Ez a számadat jól tükrözi, hogy a dohányipar szerepe a gazdaságban messze túlmutat a hagyományos értelemben vett profitmaximalizáláson, komoly társadalmi és munkaerő-piaci hatásai is vannak.

Az Európai Bizottság által javasolt tiltások és szigorú szabályozások keretében kidolgozott irányelvek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a feketepiac elterjedéséhez, amely számos veszélyforrást hordoz magában. Először is, az ellenőrizetlen forrásokból származó termékek, például Magyarországon illegálisan forgalmazott, ízesített folyadékok, súlyosan káros anyagokat rejthetnek. Másodsorban, a jelentésben feltüntetett illegális kereskedelemre vonatkozó statisztikák is figyelemre méltóak:

Az illegális dohánykereskedelem összességében tehát 11,6 milliárd euró adókiesést okozhat évente az EU-ban, ez az összeg 52,5 százalékkal fedezné az egészségügyi kutatásokra fordított kiadásokat.

Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetet Európában, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a dohánytermékekre vonatkozó irányelvek felülvizsgálata nem aktuális. A TPD (Dohánytermék-irányelv) a hagyományos és alternatív termékek, például a hevített dohánytermékek és e-cigaretták gyártásának, bemutatásának és forgalmazásának uniós szabályozására összpontosít. Ezzel szemben a TED (Dohányadó-irányelv) az adózási szabályok uniós szintű harmonizálására irányul. Mindkét irányelv esetében kiemelt cél a piaci torzulások elkerülése és a fogyasztás csökkentése.

A jelenlegi szabályozási keretek az EU és a tagállamok szintjén egyértelműen megfelelnek ezeknek a céloknak, ám az egyes országok saját piaci sajátosságaik figyelembevételével eltérő megközelítéseket alkalmaznak a kérdéskörben. Az EPIC véleménye szerint, amennyiben elindulna az új irányelvek felülvizsgálata, a hangsúlynak az ártalomcsökkentés irányába kellene eltolódnia. Fontos, hogy világosan el lehessen különíteni egymástól a füstmentes termékeket és a hagyományos cigarettákat, továbbá a jövőben ösztönözni kellene a füstmentes alternatívák fejlesztését.