Ukrajna összeomlása Magyarország számára súlyos következményekkel járhat. A feketepiacok, a fegyver- és emberkereskedelem fellendülése valós veszélyt jelent, amely nemcsak a határokon túli instabilitásra, hanem a hazai biztonságra is kihatással lehet. Az
Az orosz-ukrán konfliktus befejezését követően Ukrajna gazdasági helyzetének drámai romlása és a bukott állammá válásának lehetősége komoly biztonsági kihívások elé állítja Magyarországot. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet friss elemzése rávilágít, hogy a háború utáni gazdasági zűrzavar, a népesség csökkenése, a munkanélküliség növekedése, a fegyverek elterjedése, valamint a társadalmi feszültségek fokozódása óriási migrációs nyomást gyakorolhat a térségre. Mindezek a tényezők együttvéve közvetlen veszélyt jelenthetnek Magyarország biztonsági helyzetére és szuverenitására.
Az orosz-ukrán háború nem csupán egy egyszerű katonai összecsapás, hanem egy rendkívül összetett válság, amely mélyen érinti a regionális stabilitás fundamentumait. E konfliktus gazdasági következményei jelentős hatással lehetnek Magyarország biztonságára és szuverenitására. A háború utáni helyzet alakulásában a gazdasági tényezők kulcsszerepet játszanak, mivel ezek közvetlenül befolyásolják a térség stabilitását, a migrációs nyomást, és Magyarország biztonságpolitikai érdekeit. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése szerint Ukrajna gazdasági összeomlása a legnagyobb kockázatot jelenti, ami az ország bukásához vezethet, és ezzel párhuzamosan széleskörű regionális instabilitást generálhat.
A bukott állam, vagy ahogyan a nemzetközi szakirodalom nevezi, failed state, egy olyan országot jelöl, amely képtelen megőrizni szuverenitását a saját területén, és nem képes ellátni alapvető funkcióit. E fogalom magában foglalja a közrend fenntartását, a közszolgáltatások nyújtását, az igazságszolgáltatás működtetését, a határok felügyeletét, valamint legfőképpen a gazdaság hatékony működtetését. Olyan példák, mint Szomália, Szudán és Afganisztán, jól tükrözik a bukott államokra jellemző széleskörű káoszt és az emberi szenvedés mértékét. Ukrajna jelenlegi helyzete különösen aggasztó, hiszen a tartós nyugati támogatás hiányában könnyen a bukott államok sorába léphet.
A háború előtti időszakban is komoly gondokkal küzdő ukrán gazdaság a fegyveres konfliktus évei alatt súlyos csapásokat szenvedett el. Az infrastruktúra, különösen Kelet-Ukrajnában, drámai mértékben megrongálódott, ami megnehezíti a gazdasági újjáépítést. A háború által okozott károk mértéke felülmúlhatja a szakértők korábbi várakozásait, és a helyreállítás költségei hihetetlenül magasra rúghatnak. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Oroszország által megszállt területeken értékes energiahordozók és nyersanyagok találhatók, melyek kihasználása Ukrajna számára lehetetlen. Ez a gazdasági függőség Oroszországtól csak fokozza Ukrajna sebezhetőségét, és növeli a jövőbeni konfliktusok kockázatát. A háború utáni gazdasági helyreállítás tehát rendkívül összetett kihívást jelent, amely nemcsak a szükséges reformokat, hanem jelentős külföldi befektetéseket és támogatásokat is megkövetel.
