Természetesen, szívesen segítek! Miben lenne szükséged segítségre? Kérlek, írd le részletesebben, hogy mire van szükséged, és igyekszem egyedi és hasznos választ adni!
A közvélemény-kutatások ellentmondásos és átlátszóan pártpolitikai érdekeket tükröző eredményei sűrű ködbe burkolták a választók egy részét. Sokuk számára teljesen homályos, hogy valójában milyen népszerűségi helyzetben vannak azok a négy jelölt, akiket számosan esélyesnek tartanak az elnökválasztás második fordulójába való bejutásra.
Bár óriási különbségek valószínűleg nincsenek George Simion, Nicolae Ciucă, Elena Lasconi és Mircea Geoană között, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje elleni, hisztérikus, heteken át tartó, bizonyítékok nélküli "oroszügynöközés" azt jelzi: ő az, akitől tarthat a másik három versenyző. Milyen jó lenne, ha a Klaus Iohannis kalapjából előrántott tábornok, a külpolitikában egy tájékozottabb középiskolás szintjétől is távol álló progresszista pártelnök és a nagyon független, de Ion Iliescuig vezető szociáldemokrata múlttal rendelkező jelölt Simion magyarellenessége miatt aggódna.
Az úzvölgyi AUR-randalírozások képsorai sokkal hitelesebbek lennének, ha a magukat büszkén európai értékek képviselőiként hirdető politikai jelöltek figyelembe vennék a magyar közösség sérelmeit. Simion ugyan a kampány során elkerülte a nyílt magyarellenességet, de ne kételkedjünk abban, hogy a választások utáni első napon a soviniszta AUR máris megerősödve fog tündökölni az új parlamentben.
Marcel Ciolacu szinte kőbe vésett, minden felmérés által megerősített első helyén kívül semmit sem tudunk a reális erőviszonyokról. Nemcsak a tudatosan létrehozott közvélemény-kutatási homály miatt sok az ismeretlen tényező a vasárnapi választásokkal, hanem azért is, mert nehezen követhetők a közösségi médiában zajló kampányok hatásai, a Facebook és a TikTok népének politikai észjárása. Alig több mint két héttel ezelőtt Donald Trump úgy semmisítette meg ellenfelét a választáson, hogy közben a felmérések még a megmérettetés előtti napon is fej-fej melletti csatáról szóltak.
Az utóbbi harminc év talán legunalmasabb kampányának finisében aztán sikerült egy nagyot és meglepőt dobbantani. Az első fordulós győzelmét a zsebében tudó, de a Nordis-botránnyal hírbe hozott Marcel Ciolacu Budapesten közölhette a tizenhárom éve várt hírt: Románia január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagja lesz. Nehezen vitatható, hogy magyar közvetítéssel született a megegyezés. A zöld jelzést kapott schengeni bővítésben nemcsak az osztrák választási év vége, hanem a soros uniós elnökséget ellátó Orbán Viktor téma iránti érzékenysége, annak napirenden tartása is döntő szerepet játszott.
Az utóbbi másfél évtizedben természetessé vált, hogy a magyar kormányzati politikusok segítik az RMDSZ kampányát. Az viszont újdonságnak számít, hogy egy elnökválasztásra készülő román miniszterelnök Budapesten, az RMDSZ-elnök és Magyarország kormányfője társaságában igyekszik jó pontokat szerezni a potenciális szavazói körében. Emlékezzünk, Klaus Iohannis két hete még a hátát mutatta Orbán Viktornak a magyar fővárosban.
