Ma elengedhetetlen, hogy kiálljunk a nemzeti kisebbségek jogaiért, és megakadályozzuk azok további csorbítását. A közösségek identitásának megőrzése és védelme érdekében mindenki felelőssége, hogy harcoljon a diszkrét és folyamatos támadások ellen, amelye
A Nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink - hogy állunk ma? című rendezvényen a miniszteri különmegbízott felidézte: Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt, hogy alapszerződéseket kössön azokkal a szomszédos államokkal, amelyekben jelentős számú magyar közösségek élnek. Ezen szerződések mindegyike évente ülésező kormányközi kisebbségi vegyesbizottságokra bízta a kisebbségi kérdés kezelését, de például a magyar-román vagy a magyar-szlovák vegyesbizottság utolsó plenáris ülésére 2011-ben került sor.
Az ET közgyűlésével 2014-ben még sikerült elfogadtatni A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című, Kalmár Ferenc által összeállított jelentést, amely a nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítását is előírja - idézte fel a miniszteri különmegbízott.
Szerinte a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében az Európai Uniónak olyan kötelező keretszabályozást kellene kidolgoznia, amely minden tagállamra érvényes. Azonban az EU eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon, amit a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasításával is egyértelművé tett. Európában a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács (ET) közgyűlése által elfogadott keretegyezmény és nyelvi charta biztosítja, de a '90-es években létrejött, "soft law" kategóriába tartozó nemzetközi megállapodások végrehajtása is számos problémával küzd.
Kalmár Ferenc hangsúlyozta a nyelvi jogok fontosságát, különösen a kisebbségi helyzetekben. Szerinte az anyanyelv hivatalos használatának lehetősége kulcsfontosságú eszköz a nyelvromlás megakadályozására. A külhoni magyar közösségek esetében jelenleg senki sem igyekszik elérni, hogy a magyar nyelvet országos szinten hivatalossá nyilvánítsák, mint ahogyan azt Finnország a svéd kisebbséggel tette. Ugyanakkor jogos elvárás, hogy a magyart regionális hivatalos nyelvként ismerjék el azon területeken, ahol a magyar közösségek többséget alkotnak.
Szlovéniában nem csupán regionális, hanem önkormányzati szinten is hivatalos nyelvként elismerik a kisebbségi nyelveket. Például a lendvai polgármesteri hivatalban a magyar nyelv is hivatalos nyelvnek számít.
Kétségtelen, hogy egy új világrend körvonalazódik, így elengedhetetlen, hogy a kisebbségi jogok problémáját folyamatosan napirenden tartsuk. Ha most ötven évre félreállítják ezeket a kérdéseket, lehet, hogy a jövőben már nem lesz kinek feltenni őket – hívta fel a figyelmet a tusnádfürdői fórumon a miniszteri különmegbízott.
