Feltárult Izrael titkos megállapodása, amelyben részt vesz a Google és az Amazon is.
Amikor 2021-ben a Google és az Amazon egy figyelemre méltó, 1,2 milliárd dolláros felhőalapú számítástechnikai megállapodást írt alá, az izraeli kormány, mint megbízó, egy váratlan követelést fogalmazott meg: egy titkos kód alkalmazását kérték, amely később "kacsintási mechanizmusként" vált ismertté – írja a Guardian.
A követelés, amelynek teljesítése érdekében a Google-nak és az Amazonnak gyakorlatilag meg kellett kerülniük a különböző országok jogi kereteit, egy komoly aggodalomból eredt. Ez az aggodalom a globális vállalatok felhőalapú platformjaira feltöltött adatok védelmét érintette, mivel fennállt a veszély, hogy ezek az információk külföldi bűnüldöző hatóságokhoz kerülhetnek. Hasonlóan más nagy technológiai cégekhez, a Google és az Amazon felhőszolgáltatásaik keretében gyakran eleget tesznek a rendőrségi, ügyészi és biztonsági szolgálatok kérésének, akik az ügyféladatok átadását kérik a nyomozások előmozdítása érdekében.
Ez a folyamat sokszor rejtve zajlik, és a cégek számára tilos értesíteniük az ügyfeleket arról, hogy az adataik átadásra kerültek. Ennek hátterében állhat, hogy a bűnüldöző hatóságoknak joguk van ehhez, vagy pedig a bíróság határozata kötelezi őket a hallgatásra.
Ezért izraeli tisztviselők egy titkos riasztási rendszer bevezetését javasolták. A cégeknek olyan jelzéseket kellett eljuttatniuk az izraeli kormányhoz, amelyek a fizetési tranzakcióik során rejtve maradtak, amennyiben az adataikat külföldi bíróságoknak vagy nyomozóknak adták át. A Guardian által megszerzett dokumentumok alapján a Google és az Amazon beleegyezett a megállapodás megkötésébe. Érdekesség, hogy a Microsoft is pályázott a Nimbus-szerződésre, de végül nem tudták elnyerni, mivel bizonyos részeket vitattak.
Az izraeli pénzügyminisztériumtól kiszivárgott iratok alapján a vállalatok által a kormány számára fizetett "különleges kompenzáció" nevű kifizetések titkos kódot rejtenek. Az anyagok szerint ezek a kifizetések "az információ átadását követő 24 órán belül" esedékesek, és kötelezően tartalmazniuk kellett a külföldi ország előhívó számát. Az összeg 1000 és 9999 izraeli sékel között mozgott, ami körülbelül 100 ezer és egymillió forintnak felel meg.
Ha például a cégek izraeli adatokra vonatkozó kérést kapnak az olasz hatóságoktól, ahol a +39-es hívószám érvényes, akkor 3900 sékelt kell küldeniük. Arra is kidolgoztak egy mechanizmust, ha nem árulhatják, mely országból jött a kérés. Ilyenkor a vállalatoknak 100 ezer sékelt (10 millió forintot) kell fizetniük az izraeli kormánynak. Az Amazon és a Google tagadja, hogy jogilag kötelező érvényű végzéseket kerültek volna meg. Az izraeli pénzügyminisztérium szóvivője szerint a célzás, miszerint "Izrael kényszeríti a vállalatokat a törvény megszegésére, alaptalan."
