A fizetésemelések üteme lelassult, és a nyár végére megint csökkent az átlagbérek szintje.
Idén augusztusban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete elérte a 683 300 forintot, míg a nettó átlagkereset 472 600 forintra rúgott, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel bejelentette. A bruttó átlagkereset 8,7%-kal, a nettó átlagkereset pedig 9,2%-kal emelkedett az elmúlt évhez képest.
Az előző hónapokkal összevetve viszont csökkentek a keresetek: az augusztusi 472 600 forintos nettót júliusban 479 500 forintos, júniusban 484 200 forintos átlagos nettó előzte meg. Vagyis az augusztusi fizetések másfél százalékkal elmaradtak az előző havitól, csaknem két és fél százalékkal a júniusitól. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ez a jelenség nem egyedi, tavaly 442 ezer volt a júniusi, és csak 433 ezer az augusztusi átlagos nettó kereset, de a nettók csökkenése figyelhető meg a korábbi évek nyári hónapjaiban is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a reálkereset 4,7%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy a bérek az előző évhez képest ennyivel értékesebbek. Bár ez az arány kissé elmarad a júniusi 4,8%-tól, mégis pozitívum, hogy áprilist leszámítva az év többi hónapjában a reálkereset nem haladta meg a 4%-ot.
A bruttó keresetek átlagos vagy mediánértéke 563 400 forintra emelkedett, ami egy év alatt 8,9%-os növekedést jelent. A nettó keresetek mediánértéke pedig 394 300 forintra ugrott, ezzel 10%-kal túlszárnyalva az előző év júliusának szintjét. Ez azt jelzi, hogy a munkavállalók fele ennél magasabb, míg a másik fele alacsonyabb jövedelemmel rendelkezett.
Fontos megemlíteni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a múlt héten publikált kísérleti kereseti statisztikája árnyaltabb képet fest a fizetések vásárlóerejének alakulásáról. Bár a növekedés üteme lassul, az összkép mégis kedvező. A statisztika részletesen bemutatja, hogy a lakosság hány százalékának nőtt a fizetése és reálkeresete, és több meglepő adat is napvilágot látott, amelyek új perspektívát adnak a jövedelmek alakulásáról.
Az ugyanis arról árulkodik, hogy az első félévben az emberek majdnem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban (igaz, ez valamivel már kedvezőbb, mint az első negyedéves adat volt). Tehát június végén főállásban bejelentett száz munkavállalónként 33-nak a fizetése nem nőtt az inflációt elérő mértékben sem, vagyis a keresete vásárlóértéke csökkent az előző évhez képest.
Egy másik részlet még inkább meglepő képet tár elénk: a statisztikák szerint körülbelül minden hatodik főállásban dolgozó magyar munkavállaló idén az első félévben kevesebb jövedelmet tudott hazavinni, mint az előző év hasonló időszakában. Az alábbi ábrán jól látható, hogy bizonyos nemzetgazdasági ágazatokban ez a szám már megközelíti, sőt, egyes esetekben túl is lépi a húsz százalékot.
