Lakáshitelek: Az önerő mértéke egyre csökken A lakáshitelek világában a helyzet folyamatosan változik, és egyre inkább észlelhető, hogy az önerő mértéke csökken. E jelenség mögött számos tényező áll, amelyek hatással vannak a hitelfelvételi lehetőségekre
A lakosság körében jelentős bátorságra leltek a lakáshitelek igénylése során, különösen a felhasznált saját tőke mennyiségét illetően – számol be róla a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái alapján júniusban a megkötött lakáshitel-szerződések 27%-ánál a hitelfedezeti mutató meghaladta a 70%-ot. Ezzel szemben az újonnan felvett hitelek 53,6%-ánál a szükséges önerő még a 50%-ot sem érte el. Érdekesség, hogy tavaly decemberben a lakáshitel-szerződések 45,6%-ánál tapasztalták a saját erő 50% alatti szintjét, míg a 70%-ot meghaladó hitel-fedezet arányt csupán a szerződések egyötödénél regisztrálták.
A szerződések összegének fényében a változások még szembetűnőbbek: az 50 százalék feletti hitel-fedezet arányú kölcsönök aránya 58,1-ről 73 százalékra emelkedett mindössze fél év alatt. Eközben a 70 százalék feletti hitel-fedezet aránnyal rendelkező kölcsönök aránya is jelentős növekedést mutatott, hiszen 26,8-ról 42,4 százalékra ugrott, ahogy azt a cikk is megjegyzi.
A lap szerint a magas hitel-fedezet arányú hitelek arányának terjedéséhez hozzájárulhatott az is, hogy 2024 elejétől a 41 év alatti, első saját lakásukat vásárló ügyfeleknek a bankok már 10 százalékos önerőtől is adhatnak lakáshitelt (önkéntes alapon), miközben az MNB adósságfékszabályai szerint alapesetben 20 százalékos saját erő megléte az elvárás, vagyis az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 80 százaléka finanszírozható banki hitelből.
A 20 százalék alatti saját erővel felvett lakáshitelek aránya a közeljövőben várhatóan tovább növekedhet, mivel januárban újabb kedvezmények lépnek életbe ezen a területen – állítják a szakértők.
