Kukity Krisztina, mentálhigiénés szakember, úgy véli, hogy az iskolai és munkahelyi tréningek kulcsszerepet játszhatnak egy empatikusabb társadalom kialakításában.
A konfliktusok hatékony kezelése az iskolákban és a munkahelyeken kulcsfontosságú a harmonikus és produktív légkör fenntartásához. Az első lépés a nyitott kommunikáció, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy kifejezzék érzéseiket és nézeteiket. Fontos, hogy aktívan hallgassunk, empátiát mutassunk, és keressük a közös megoldásokat, amelyeket minden érintett elfogad. A konfliktusok során a kompromisszumkészség és a tisztelet megőrzése elengedhetetlen a feszültség csökkentéséhez. Marina Abramović, mint a művészet és az önismeret kiemelkedő alakja, különleges inspirációt nyújthat egy női önismereti tréninghez. Az ő munkássága a határok feszegetéséről, a belső erő felfedezéséről és az önkifejezésről szól. A tréning során a résztvevők tapasztalhatják az önmagukba való mélyebb betekintést, és felfedezhetik, hogyan tudják a művészet eszközeivel kifejezni érzéseiket és gondolataikat. Ezen kívül Abramović filoszófiája arra is bátoríthatja a nőket, hogy merjenek kockázatot vállalni és új utakat keresni az önfejlesztésben. Az esélyegyenlőségi kezdeményezések kiemelkedő jelentőséggel bírnak a társadalmi igazságosság és a sokszínűség előmozdításában. Ezek a programok nem csupán a hátrányos helyzetű csoportok támogatására összpontosítanak, hanem hozzájárulnak egy inkluzívabb közeg kialakításához, ahol mindenki hangot kap. Az esélyegyenlőség elősegíti a kreativitást és az innovációt, hiszen a különböző háttérrel rendelkező egyének különböző nézőpontokat és ötleteket hoznak magukkal. Ez pedig a közösségek és munkahelyek fejlődését szolgálja.
Beszélgetőpartnerünk Kukity Krisztina, aki mediátorként, trénerként és coachként tevékenykedik, valamint a Partners Hungary Alapítvány külsős munkatársa. Krisztinával számos izgalmas és mélyreható témát fogunk körbejárni, gazdagítva ezzel a diskurzusunkat.
Tekintve a hivatásod lelkesedését, úgy vélem, hogy már fiatalon nyilvánvalóvá vált számodra, mennyire fontos számodra mások támogatása. Igazam van?
Igen is és nem is. Nem mondhatnám, hogy tudatosan készültem erre a pályára. A középiskolai osztályfőnököm, aki egyébként kémiatanár volt, nagyon meghatározó személyiség volt számomra. Bár nem voltam jó kémiából, mindig támogatóan, humanisztikus szemlélettel fordult felém. Egyébként már kamaszként nagyon érdekelt a pszichológia. Egy barátnőmmel a TIT Szabad Egyetemre jártunk, ahol időnként Popper Péter adott elő.
Mindig személyesen fogadott bennünket, ott állt az ajtóban, az ő szemlélete szintén nagy hatással volt rám. Az emberi kapcsolatok és minták, gyerek- vagy kamaszkorban, nagyon jelentősek tudnak lenni abban a tekintetben, hogy milyen irányba haladunk tovább. Már fiatalon is szerettem az emberekkel beszélgetni, és az volt a visszajelzés, hogy ők is szeretik elmondani a problémáikat.
Mindig vonzott a pszichológia, de mivel a reáltárgyakból gyenge voltam, alternatív utakon jutottam el oda, ahol most vagyok. Bármilyen munkakörben dolgoztam, fontos volt, hogy szeressem, amit csinálok - nekem a munka egy flow élmény és nem kényszerűség. Középiskolás koromban egy olasz politikai perről szóló könyvből kiírtam egy mottót:
Támogasd azokat, akik szenvednek és akiket hátrányos helyzetbe hoztak.
Ez a gondolat végigkísérte az életem, és harminchét évesen, egy véletlen során a Partners Hungary Alapítványnál megtaláltam azt a munkakört, ami egy hitvallás is lett - terjeszteni az együttműködés módszertanait.
A Partners Hungary Alapítvány olyan szervezet, amely különböző társadalmi problémákra keres megoldásokat, és célja a közösségek fejlesztése, a demokratikus értékek népszerűsítése, valamint a társadalmi részvétel ösztönzése. Tevékenységeik közé tartozik a képzések, workshopok és közösségi események szervezése, amelyek célja a helyi közösségek megerősítése és a polgárok aktív bevonása a közéletbe. Az én szerepem az alapítványon belül az, hogy részt vegyek a programok tervezésében és megvalósításában, valamint támogassam a helyi közösségek fejlesztési folyamatait. Emellett fontos feladatom a kommunikációs stratégiák kidolgozása és a különböző partnerekkel való együttműködés erősítése, hogy minél szélesebb körben elérjük a céljainkat.
Az idén harminc éves non-profit szervezetünk különleges küldetéssel bír: közösségek építése, konfliktusok kezelése és társadalmi integráció elősegítése áll tevékenységeink középpontjában. Ezen kívül kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyermekek számára biztosítsuk a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, hiszen hisszük, hogy minden gyerek megérdemli a lehetőséget egy szebb jövő felé vezető úton.
A kooperatív tervezés és a közös problémamegoldás módszerei mindig is közel álltak hozzám, ezért a kétezres évek elején úgy döntöttem, hogy jelentkezem egy tréner képzésre. A tréning során rájöttem, hogy a legjobban teljesítő résztvevők lehetőséget kapnak állásra is, így izgalommal vágtam bele a kihívásba. Azelőtt számos olyan területen dolgoztam, amelyek megalapozták tréneri munkámat: pedagógusként kezdtem, majd mentálhigiénét és családterápiát tanulmányoztam, emellett a drámapedagógiában is elmélyedtem, így a konfliktusok kezelése már ismerős terep volt számomra.
Miután csatlakoztam a Partners csapatához, az életem gyökeresen átalakult. Az ország különböző pontjait bejárva tartottunk két-háromnapos tréningeket a legváltozatosabb szakmák képviselőinek. A Partners módszerei szerintem még mindig élen járnak a hagyományos megoldásokhoz képest. Jelenleg mediátorként és trénerként dolgozom a szervezet keretein belül, immár külsősként. Mindig is úgy tekintettem erre a munkára, mint egyfajta "jóember képző" feladatra, hiszen aki jobban képes kommunikálni, annak valószínűleg gazdagabb és tartalmasabb kapcsolatrendszere alakul ki.
Az utóbbi másfél évtized során jelentős tapasztalatot gyűjtöttél a konfliktusok kezelésében. De hogyan zajlik ez a folyamat, és miért elengedhetetlen ez a készség? A konfliktuskezelés során a cél nem csupán a problémák megoldása, hanem a különböző nézőpontok megértése és a közös nevező megtalálása is. Ez a módszer segít abban, hogy a résztvevők kifejezhessék érzéseiket és igényeiket, miközben a kölcsönös tisztelet és empátia jegyében közelítenek egymáshoz. A konfliktusok kezelésére szükség van, mert ezek elkerülhetetlenek az emberi kapcsolatokban, legyen szó munkahelyi helyzetekről vagy személyes viszonyokról. Hatékony konfliktuskezeléssel nemcsak a feszültségek csökkenthetők, hanem a kapcsolatok is erősödnek, hiszen a közös problémamegoldás során új szempontok és megoldások kerülhetnek előtérbe.
A mediáció során elengedhetetlen, hogy a mediátor tiszta lappal, előítéletek nélkül lépjen a felek közé. Fontos, hogy ne próbáljon tanácsokat adni, hanem bízzon abban, hogy a résztvevők képesek önállóan megtalálni a számukra legmegfelelőbb megoldásokat. A mediátor szerepe inkább az, hogy támogassa és irányítsa a folyamatot, miközben teret ad a feleknek a saját gondolataik és megoldásaik kibontakoztatására.
Nem siettetjük a megoldást, a folyamatban hiszünk.
A mediációs képzések keretében a résztvevők olyan értékes kommunikációs és tárgyalástechnikai készségeket sajátíthatnak el, melyek nem csupán a munkahelyi légkört javítják, hanem a magánéletükre is jótékony hatással lesznek. Marshall Rosenberg módszere, az együttműködő kommunikáció, más néven "zsiráfnyelv", lehetőséget ad arra, hogy elhagyjuk a versengő, kritikán alapuló kommunikációt, amit "sakálnyelvnek" neveznek. Ez a megközelítés hozzájárul egy empatikusabb és együttműködőbb társadalom kialakításához, ahol a kapcsolatok mélyebbek és a megértés szélesebb.
Az önismeret kulcsfontosságú ebben a folyamatban, hiszen csak akkor tudunk hitelesen kommunikálni, ha tisztában vagyunk saját magunkkal, illetve ismerjük a szükségleteinket, igényeinket.
Az iskolai és munkahelyi tréningek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy egy olyan társadalmat formáljunk, amelyben az empátia, az együttműködés és a szolidaritás áll a középpontban. Ezek a programok nemcsak a szakmai tudásunkat fejlesztik, hanem segítenek abban is, hogy megértsük egymás érzéseit és igényeit, így erősebb közösségeket építhetünk.
A beszélgetés során előkerültek az iskolai foglalkozások, és felmerült a kérdés, hogy milyen módon támogatják ezek a programok a felnőtteket és a gyermekeket. Az iskolai foglalkozások nemcsak a tanulás színterei, hanem olyan közösségi élményeket is nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a fejlődéshez. A gyermekek számára lehetőséget adnak a kreativitásuk kibontakoztatására, a szociális készségek fejlesztésére, valamint a csapatmunkára. A felnőttek számára pedig segíthetnek új ismeretek elsajátításában, a gyermekek nevelésének támogatásában, és a közösségi kapcsolatok erősítésében. Ezek a foglalkozások tehát kulcsszerepet játszanak mindkét korcsoport életében, gazdagítva a tanulást és a közösségi élményeket.
Nyolc évvel ezelőtt egy különleges, ám régi-új szakma lépett színre hazánkban, amelyet óvodai és iskolai szociális segítőnek nevezünk. E szakma célja, hogy hidat építsen a szülők, diákok és pedagógusok között, megteremtve ezzel a harmonikus együttműködés alapjait. A szociális segítők tevékenységei közé tartozik a konfliktusok kezelésének támogatása, a kommunikációs készségek fejlesztése, valamint a bullying megelőzése. Mindezeket az érzelmi intelligencia fejlesztésére építve valósítják meg, hiszen a megfelelő érzelmi reakciók és kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen a közösségi életben.
A szakma létjogosultsága napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hiszen a családi dinamikák rendkívül összetetté váltak. Sok esetben a konfliktusok már az óvodai és iskolai környezetben is megjelennek, ami komoly kihívás elé állítja az intézményeket. A gyermekvédelmi szakemberek ebben a helyzetben kulcsszerepet játszanak, hiszen segítenek az érzelmi feszültségek kezelésében. Legyen szó osztályfoglalkozásokról vagy a szülőkkel és pedagógusokkal való együttműködésről, ezek a szakemberek értékes támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a gyermekek biztonságos és támogató környezetben fejlődhessenek.
Nagy előny, hogy ha időben felismernek egy problémát, a családsegítő szolgálatokkal közösen akár családterápiát, jogi tanácsadást vagy mediációt is igényelhetnek az érintettek. Ha úgy érzi valaki, hogy jól jönne egy kis támogatás térítésmentesen, érdemes utánajárni, hogy elérhető-e ilyen szakember abban az intézményben, ahová jár a gyermekük.
Úgy tudom, hogy a Partners Hungary keretein belül több roma integrációs programban is részt vettél. Milyen főbb területekre összpontosítottatok ezekben a kezdeményezésekben?
A Partners Hungary Alapítvány számára az esélyegyenlőség mindig is alapvető fontosságú volt. A rendszerváltozás után, amikor a korábban előre jelzett társadalmi feszültségek, konfliktusok már látszódtak, amerikai segítséggel szakembereket képeztek ki és olyan módszereket hoztak be a helyi közösségek számára, amik segíthetnek az békés integrációs folyamatokban. A programok célja az volt, hogy megerősítsük a kisebbségi önkormányzatokat és támogassuk a helyi közösségek együttműködését, fejlesztését.
A Partners-nél mindig is arra törekedtünk, hogy a projekteket a helyiekkel együtt valósítsuk meg. Nem az volt a cél, hogy Budapesten, egy második emeleti irodába bezárkózva kitaláljuk, mire lenne szüksége egy közösségnek. Ehelyett a közvetlen érintettekkel együtt dolgozva segítettünk a kisebb településeknek abban, hogy megtanulják, hogyan indíthatnak projekteket és hogyan pályázhatnak forrásokra.