"Krasznahorkai László kifejezi háláját az Elkerülhetetlen Véletlen iránt."

Mióta csütörtökön nyilvánosságra került, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László nyerte el, az író már számos alkalommal megszólalt. Még aznap reagált a svéd közrádió néhány kérdésére, emellett a Nobel-díj hivatalos Youtube-csatornáján is megjelent egy vele készült beszélgetés.

Azonban a saját közösségi platformján eddig még nem osztott meg semmit (egészen augusztus végéig). Most viszont megjelent egy poszt tőle, amely magyarul és angolul is olvasható. Mindössze három rövid mondat, ami meglepően eltér a könyveiben megszokott hosszú mondatoktól. Ezt jegyezte meg:

Krasznahorkai László szívből hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, ami ennyi embernek hozott örömöt. Köszönetét fejezi ki a kedves jókívánságokért. Ha Magyarországon akadtak olyan pillanatok, amikor sokan boldogan érezték magukat, talán ez egy új, szokásos érzés is lehet.

A svéd rádión egy riport során beszélt arról, hogy miért is választotta az írást hivatásául. A válasza meglehetősen árulkodó volt: "Eleinte csupán egyetlen könyvet szerettem volna megírni, de az írói címkét nem akartam magamra venni, hiszen nem vágytam arra, hogy valaki legyek. Aztán, amikor rájöttem, hogy a szöveg nem éppen hibátlan, belevágtam egy újabb munkába. Az volt a célom, hogy kijavítsam a Sátántangót. Az életem lényege a folyamatos helyreigazítás."

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután hivatalosan bejelentette, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkainak ítélte oda. Az indoklásban kiemelték a szerző látnoki életművének fontosságát, amely az apokaliptikus félelem közepette is képes bemutatni a művészet megújító erejét. Méltatása során a közép-európai prózairodalom abszurd és groteszk elemeire utalva említették az olyan nagy neveket, mint Kafka és Thomas Bernhard. Emellett hangsúlyozták, hogy Krasznahorka írásait jelentős mértékben befolyásolták kínai és japán utazásai, amelyek számos művének születését inspirálták.