A NASA tudományos költségvetésének közel felével való csökkentése a jövő tudományos kutatásait és felfedezéseit is jelentősen befolyásolhatja | National Geographic

Amennyiben a Kongresszus zöld utat ad, az Egyesült Államok vezetése ezzel azt kockáztatja, hogy a tudományos kutatások terén még inkább lemarad, ami Kínának kedvező helyzetet teremt a modern űrversenyben.

A NASA 2026-os költségvetése várhatóan 47 százalékkal lesz alacsonyabb a 2025-ös évhez képest, ami komoly hatással lesz a tudományos missiókra szánt forrásokra. Számos kulcsfontosságú projekt finanszírozása megszűnik, ami azt jelenti, hogy a szakemberek egyedülálló munkáját nem tudják majd folytatni. Emellett az amerikai űrügynökség a létszámát is csökkenti, a munkatársak harmadától válik meg a költségvetési megszorítások következtében.

1961 óta nem volt ehhez foghatóan alacsony a NASA költségvetése, és azóta nagyságrenddel nőtt az űrtechnikára alapozott tevékenység. Bár a változás elsődlegesen az amerikai tudományt és gazdaságot sújtja, a megtakarított pár milliárd helyett sok-sok milliárdos veszteséget okoz, emellett a tudomány terén világszinten hatalmas visszalépést jelent majd.

A Planetary Society az új költségvetés-tervezetet "kihalás-szintű eseményként" definiálta. Ezen a kifejezésen olyan természeti katasztrófák értendők, amelyek például a Chicxulub-becsapódáshoz hasonlóan drámai mértékű globális fajkihalást idéztek elő. Nyilvánvaló, hogy ezt a megállapítást a tudományos felfedezések kontextusában kell értelmezni.

Számos jelenleg is működő, sikeres küldetés szerepel a Trump-kormányzat feketelistáján, ezek egy része Föld-megfigyelő műhold, amelyek többek közt a klímaváltozás vagy épp a természeti katasztrófák vizsgálatában nyújtottak rendkívül fontos adatokat. Ilyen például a Terra és az Aqua műhold, amelyek évtizedes munkájából az Earth Observatory ismeretterjesztő felvételein át sokszor olvasóink is ízelítőt kaphattak.

Számos olyan kutatás és program ér véget, amelyek az éghajlatunkat befolyásoló szén-dioxid szintjét követik, vagy a metánkibocsátások részletes elemzésére összpontosítanak. A megfigyelések eltűnése súlyos következményekkel járhat, emberi tragédiákhoz vezetve, ám úgy tűnik, hogy ez a Trump-kormányzat döntéshozóit egyáltalán nem foglalkoztatja.

Leállítják azokat a küldetéseket, amelyek a bolygónk védelméért gyűjtöttek volna értékes információkat. Ilyen például az OSIRIS-APEX, amely az Apophis kisbolygó tanulmányozására készült. Bár a közeljövőben nem fenyeget a becsapódás veszélye, érdemes lenne a következő 100 évnél tágabb időtávban is gondolkodni az emberiség sorsát illetően.

A Perseverance rover által gyűjtött marsi kőzetminták hazaszállítására irányuló küldetés teljes mértékben törlésre került, ahogy azt sokan már előre sejthették. Ezen kívül leállítják a Naprendszer külső területein működő New Horizons űrszondát, valamint a Jupiter körül dolgozó Juno űrszondát is, amely még mindig rengeteg lehetőséget rejt magában a további kutatásra. Ez a döntés igencsak meglepő, hiszen egy aktívan működő űreszköz fenntartása általában sokkal gazdaságosabb, mint egy új jármű megépítése és évtizedek múlva való elindítása a célterületre.

A Vénusz légkörébe irányuló DAVINCI küldetést, valamint a bolygó űrbeli vizsgálatát szolgáló VERITAS projektet törölték. Emellett a Mars Odyssey és a MAVEN űrszondák működését is leállítják, továbbá az ESA Mars Express küldetéséből is kivonulnak. A NASA szintén háttérbe vonul a Rosalind Franklin marsjáró projektből, amelynek keretein belül a NASA hajtóművekkel és a rover rádióizotópos hőgenerátorával kívánt hozzájárulni. A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a jövőbeni megvalósulásra nagyon csekély az esély. Továbbá, a Chandra röntgen-űrteleszkóp és a Fermi gammasugár-űrteleszkóp működését is beszüntetik.

Befejezik a 238-as plutóniumizotóp előállítását is, ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a NASA soha többé nem akar a Naprendszer nagyobb távolságú célpontjai felé induló küldetésekben részt venni. Ez az izotóp szolgál üzemanyagként azokban a rádióizotópos termoelektromos generátorokban, amelyek olyan űrszondákat látnak el elektromos energiával, amelyek a távolságuk miatt nem tudnak napelemekkel energiát kinyerni. Számos kisebb generátorban pedig azt a hőfejlesztést biztosítja, amely egy-egy szonda műszereinek életben tartásához szükséges. Emellett lenullázták a nukleáris meghajtást (NTP, NEP) kutató-fejlesztő programot is.

Ez a lépés némileg zavaros, hiszen a Mars-utazás továbbra is az amerikai űrprogram egyik fő prioritása marad. Ugyanakkor a Holdra vonatkozó projekteket radikálisan átalakítják. Az Artemis-programot, amely eddig számos halasztáson ment keresztül, a harmadik küldetés, vagyis a Holdra való leszállás után fogják átszervezni, és egyfajta ugródeszkaként fogják használni a Mars felé vezető úton. A tervek között szerepel az SLS rakéta és az Orion űrhajó eltávolítása is, amelyek eddig több mint 50 milliárd dollárba kerültek – ezzel a hatalmas összeggel lényegében felhagynak. Ráadásul a Hold körüli Gateway űrállomás tervei is felülvizsgálatra kerülnek.

A Dragonfly küldetése továbbra is biztosítva van, és a Titán felszínének felfedezése folytatódik. Ugyanakkor a Nancy Grace Roman-űrteleszkóp költségvetése jelentősen csökkent, kétharmaddal, ami aggodalmat keltett, hiszen már csak egy év van hátra a tervezett indításáig, és voltak félelmek, hogy ezt a projektet esetleg törölni fogják.

Egy szempontból azonban a világ többi része számára fontos jelzés: érdemes volna végre észrevenni, hogy mennyire egyoldalú az űrkutatás világa, a tudomány pedig milyen elképesztő mértékben támaszkodik az amerikai eszközök méréseire. Senki se aggódna ennyire, ha volna ennek a számos NASA-küldetésnek európai, japán, vagy más nemzethez köthető megfelelője. Az egyetlen ország, ami nyertesként fog kijönni a helyzetből, ha ez a költségvetés megvalósul, az Kína lesz.

Trump közben visszavonta a korábban megnevezett Jared Isaacman NASA-igazgatói megbízását is, holott gyakorlatilag már csak a beiktatása volt hátra; egyelőre nincs szó arról, hogy ki lesz az utódja. Nagyon hibás gondolkodásmód az, ha a politika bevonul a tudomány irányításába, az ilyesmiből eddig a történelem során még sose sült ki jó dolog.