Kövér László kifejtette, hogy a magyar-kínai kapcsolat már jó ideje túllépett a kísérleti fázison.

A lapban emlékeztettek arra, hogy Kövér László november közepén Kínába utazott, miután meghívást kapott Csao Lö-csitől, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökétől. A látogatás során találkozott két kínai vállalat vezetőjével is, akik érdeklődnek a magyarországi befektetési lehetőségek iránt.

Arra a kérdésre, hogy milyen fontos lehet a két ország közötti kapcsolatban az utazásnak, Kövér László azt válaszolja, hogy ezeknek az utazásoknak és találkozásoknak a legfontosabb hozadéka személyes természetű volt.

A hivatalos két tárgyalás kétségtelenül kulcsfontosságú eleme az ilyen látogatásoknak, ugyanakkor gyakran az ebéd vagy a vacsora során zajló beszélgetések során bukkannak fel olyan értékes információk, amelyeket egymásnak kölcsönösen át tudunk adni. Ezek az információk nemcsak az adott kapcsolatrendszerről, hanem a külvilág eseményeiről és a világpolitika aktuális kihívásairól is szólnak – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy 2017-ben, házelnökként először látogatott el Kínába hivatalos úton, majd 2019-ben a Magyarországon tett látogatás során a korábbi kínai házelnök is részt vett.

A házelnök kifejtette, hogy ahogyan az első, úgy a második látogatásra szóló meghívás is a kínai kollégájától érkezett, amikor már a hivatalos program is zajlott. Az ottani tárgyalások során szerzett tapasztalatok és az események összessége világosan mutatja, hogy az elmúlt években, mióta Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping elnök személyes kapcsolatokat alakítottak ki, a magyar Keleti Nyitás politikája összehangolódott a kínai Övezet és Út Kezdeményezéssel. Ezen kívül, a Kína-Közép-Kelet-Európa Együttműködési Fórum elindulásával, amelyben Magyarország már a kezdetektől aktívan részt vesz, a két ország közötti kapcsolatok annyira megerősödtek, hogy a kínaiak már nem csupán kísérleti jelleggel tekintenek ránk.

Úgy folytatta, hogy ez a kapcsolat már bevált gyakorlatként működik, hiszen a kezdeményezés, amely az Övezet és Út néven ismert, alapvető eleme a Kína által tervezett gazdasági folyosónak. Ennek célja, hogy Kína összekapcsolja magát Európával, ami nyilvánvalóan Közép-Európán, így Magyarországon keresztül is megvalósul.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben a tekintetben is megbízható és kiszámítható partnerként mutatkozott be. "Megjegyzem, a mi értékelésünk szerint ez a minősítés a másik irányban is érvényes" - tette hozzá.

A kérdésre, hogy mennyire független a kínai gazdaság a politikai befolyásoktól, Kövér László kifejtette, hogy az európai hagyományok keretein belül nehezen értelmezhető Kína és annak gazdasági működése.

Az állami irányítás szilárd keretein belül olyan magánvállalkozások tevékenykednek, amelyek a piaci igények és a profitmaximalizálás szem előtt tartásával működnek. Ezek a cégek rendkívül céltudatos és pragmatikus megközelítéssel dolgoznak, és közülük többen már a globális építkezési szektor jelentős alakítóivá váltak - hangzott el a nyilatkozatban.

"Ez az ország ma már másfél milliárd embernek ad nemcsak alapvető létbiztonságot, hanem a kínai történelemben korábban nem látott anyagi gyarapodást és fizikai biztonságot is. Ha az ember felteszi azt a kérdést, hogy mi is az állam feladata, mi más lehet a válasz, minthogy ez " - mondta.

A statisztikák is egyértelműen alátámasztják, hogy Kínában jelentős lehetőségek várnak a magyar gazdaságra. Kína hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere Európán kívül, hiszen exportunkban 1,2%-os részesedéssel a 20. helyet foglalja el, míg importunkban 6,8%-kal - Németország után - a második pozíciót birtokolja. 2023-ban pedig Kína összességében Magyarország 9. legjelentősebb kereskedelmi partnere volt.

A házelnök állítása szerint figyelemre méltó adat, hogy Magyarországon a külföldi közvetlen tőkeállományt vizsgálva, a Kínából érkező tőkebefektetések 2022 folyamán 4308,7 millió dollárt tettek ki, ami a teljes külföldi közvetlen tőke 4,1%-át jelenti. Ezzel Kína immáron a hatodik legfontosabb befektetővé lépett elő Magyarország területén.

Kövér László szerint a Magyarországba vetett bizalmat mutatja az is, hogy 2023-ban az EU tagjaiba és az Egyesült Királyságba való közvetlen kínai befektetések 44 százaléka érkezett Magyarországra. 2020-ban, valamint 2023-ban a beruházási volument tekintve, Kína volt a legfontosabb beruházó ország nálunk.

Hozzátette: 2023-ban a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésre vállaltak kötelezettséget nyolc beruházás keretében. A magyar kormány 96 stratégiai partnere közül 10 rendelkezik kínai tulajdonossal. A gazdasági, turisztikai és személyes kapcsolatok további erősödéséhez pedig az is nagymértékben hozzájárul, hogy már hét kínai nagyvárost - Pekinget, Sanghajt, Csungkingot, Ningbot, Hsziant, Kuangcsout és Sencsent - köt össze közvetlen légijárat Budapesttel.

Összességében elmondható, hogy ez a látogatás megerősíti, hogy Kína továbbra is komolyan számít Magyarországra és a magyar együttműködésre. A két ország közötti kapcsolatokat egy olyan vízió hatja át, amely szerint Magyarország és Közép-Európa a Kína és az Európai Unió közötti hidat képezheti. Nyilvánvalóvá vált, hogy a globális helyzet értékelése függetlenül attól, hogy a két ország mennyire eltérő méretekkel, kultúrákkal és politikai rendszerekkel rendelkezik, közös érdekük, hogy elkerüljék a világ újrafelosztását, amely katonai és gazdasági blokkokra osztotta volna az országokat, mint ahogy az 1990 előtt történt. Ezzel szemben a cél az, hogy minden résztvevővel, a kölcsönös tisztelet és érdekek mentén, együttműködést és partnerséget építsenek ki. Természetesen mindez csak békeidőszakban válhat valóra.

"Az utóbbi években a világ színpadán kibontakozó konfliktusok mindegyike a normális gazdasági együttműködés ellen hat, fokozva a kockázatokat és bezárkózásra késztetve az országokat, különösen akkor, amikor tudatos politikai szándék áll a háttérben. E tekintetben teljes összhangban voltunk a tárgyalások során" - nyilatkozta Kövér László.