Kórházi fertőzések: Hogyan szabadítják meg magukat az egészségügyi intézmények a veszélytől?

Azok az egészségügyi dolgozók, akik kórházi munkaruháikat hazaviszik és otthoni mosógépben mossák, nagy eséllyel terjesztik az antibiotikumokra ellenálló baktériumokat.

A kórházakban szerzett, antibiotikumokkal szemben ellenálló fertőzések a 21. században is jelentős közegészségügyi kihívást jelentenek, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy ezek a problémák nem csupán az egészségügyi intézmények falain belül maradnak. A kórházi környezetből kikerülő textíliák, például egyenruhák, könnyen magukkal vihetik a baktériumokat, amelyek otthoni környezetben is fertőzést okozhatnak. Az Egyesült Királyságban az egészségügyi dolgozók gyakran a saját mosógépeiket használják egyenruháik tisztítására, azonban ez a gyakorlat egyre inkább aggodalomra ad okot a fertőtlenítés hatékonyságának csökkenése miatt. Egy friss kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, mennyire képesek a háztartási mosógépek a fertőző mikroorganizmusok elpusztítására. Sajnos az eredmények nem bátorítóak.

Kiderült, hogy az otthoni mosógépek és azok különböző programjai meglehetősen ingadozó hatékonysággal működnek, hiszen nem mindig képesek teljesen eltüntetni a textíliákban megtelepedett baktériumokat.

Ezek a baktériumok képesek rezisztenssé válni, ami tovább növelheti az antibiotikum-rezisztenciát. Ráadásul, a kórházból hazahozott kórokozók akár az otthoni mosógépben is megjelenhetnek.

A kutatások rámutattak, hogy a háztartási mosószerek csupán 50%-os hatékonysággal képesek elpusztítani a baktériumok egy részét. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók uniformisainak otthoni mosása nem garantálja a megfelelő fertőtlenítést, ami potenciális veszélyt jelenthet a kórházi fertőzések átvitelére a civil szférába.

A kórházi fertőzések sajnos a kezelések során gyakran előforduló komplikációk, amelyek jelentős hatással vannak a betegek egészségére, növelve a megbetegedések és a halálozás kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön figyelmet szentel azoknak a legfontosabb antibiotikum-rezisztens baktériumfajoknak, amelyek a kórházi környezetben leggyakrabban felbukkanak. A kutatók által tanulmányozott hatásos kórokozó közé tartozik az Enterococcus faecium, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, az Acinetobacter baumannii, a Pseudomonas aeruginosa és az Enterobacter fajok. Ezek a baktériumok különösen aggasztóak, mivel elterjedtségük és rezisztenciájuk miatt komoly kihívások elé állítják az egészségügyi ellátórendszert.

Bár számos országban igyekeznek csökkenteni a fertőzések kockázatát, az egészségügyi intézményekben bevezetett fertőzés-ellenőrzési intézkedések gyakran csak a mosható felületekre és a kézfertőtlenítésre korlátozódnak. Ennek következtében az egészségügyi textíliák fertőtlenítésére nem kap elegendő figyelmet, holott ezek is potenciális fertőzési gócpontokat jelenthetnek.

Korábbi kutatások eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a fent említett hatféle baktériumból négy képes volt legalább 20 napig életben maradni pamut anyagban, míg kettő még 7 nap elteltével is aktív maradt poliészteren. Emellett több járvány is dokumentálásra került, amelyeket a kórházi textíliák használatával hoztak összefüggésbe.

Egy 2021-es kutatás során megállapították, hogy az Egyesült Királyságban az ápolók körülbelül 80%-a otthoni mosógépét használja az egyenruhái mosására. Azonban ezek a mosógépek előre beállított programokkal működnek, így a felhasználók csupán a hőmérsékletet és a centrifugálási sebességet tudják módosítani, a mosási ciklus többi paraméterét viszont nem. Ez pedig megnehezíti a kórházi dolgozók által elvárt fertőtlenítési eljárások betartását. Ráadásul, ha a mosógép nem megfelelően fertőtlenített, biofilm képződhet, ami tovább növeli a hazahozott fertőzések kockázatát.

A kórházi fertőzések ma már nem csupán a kórházak falain belül, hanem azon kívül is komoly veszélyt jelentenek a betegbiztonságra. Ez különösen aggasztó az antibiotikum-rezisztens kórokozók elterjedése miatt, amelyek újabb kihívások elé állítják az egészségügyi rendszereket.

Ezért a kutatók otthoni mosógépekkel végeztek vizsgálatokat a baktériumok életképességére vonatkozóan. Számos következtetést vontak le, például egyes gépek nem érték el a megadott 60°C-ot, ezért 50 százalékuk alkalmatlan volt a fertőtlenítésre.

Amennyiben a textíliák fertőtlenítéséhez szükséges 60°C-os hőmérséklet nem érhető el, érdemes a mosószerekre helyezni a hangsúlyt. A hagyományos háztartási mosószerek nem mindig képesek a baktériumok kiirtására, így a bizonyított antimikrobiális hatással bíró készítmények élveznek prioritást. Fontos, hogy a mosószereket olyan koncentrációban alkalmazzuk, amely elegendő ahhoz, hogy elpusztítsa a káros mikroorganizmusokat. Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos esetekben a por alakú mosószerek hatékonyabbnak bizonyultak a baktériumok elpusztításában, mint a folyékony változatok.

Az orvostanhallgato.blog információi alapján a ruhafertőtlenítő öblítők kiváló megoldást jelentenek, és Magyarországon is elérhetők. Ezek a termékek hatékonyan működnek mind hideg, mind forró vízben, ráadásul sok esetben alkalmasak kézi mosásra, sőt, a mosógépek fertőtlenítésére is. Ha pedig a kórházban használt köpenyek és ápolói védőruhák ipari mosása nem lehetséges, érdemes ezeket a fertőtlenítő öblítőket választani. Így biztosítható, hogy sem a dolgozók, sem a családtagjaik ne kerüljenek veszélybe a hazahozott baktériumok miatt.

A Direkt36, a Társaság a Szabadságjogokért együttműködésével, 2024 elején nyilvánosságra hozta a 2017-2022-es időszak kórházi fertőzéseinek hivatalos adatait. Ezek az információk sokáig rejtve maradtak az egészségügyi hatóságok által, de a hosszú jogi eljárást követően végül sikerült megszerezni őket. Noha több kórház nem veszi komolyan az adatközlési kötelezettségét, és az intézmények 14%-a teljesen elhanyagolja a kórházi fertőzések jelentését, sőt, akad olyan is, amelyik nullás adatokat ad le, a nyilvánosságra hozott adatsorok így is jelentős és hiánypótló információkat nyújtanak.

Vannak olyan kórházak, amelyek folyamatosan magas fertőzési arányokat mutatnak, ami arra utal, hogy az ott dolgozó egészségügyi dolgozók valószínűleg rendszeresen haza is visznek különféle baktériumokat.

A 2017 óta eltelt időszakban, amikor szinte minden évben legalább két különböző fertőzés előfordulásának tekintetében a legmagasabb tíz között szerepeltek, kiemelkedő szerepet játszottak a következő intézmények: a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet, valamint a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.

A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet vonatkozásában a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján 2017 és 2022 között összesen 2026 kórházi fertőzést dokumentáltak. Ebből a szomorú statisztikából 801 esetben a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ezzel szemben a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben ugyanezen időszak alatt 2892 kórházi fertőzést jegyeztek fel, és 1366 esetben állapították meg, hogy a fertőzés következtében a beteg elhunyt.

A magyar egészségügyi intézmények fertőtlenítéséről szóló rendelet szerint egyébként "minden textília, amit az egészségügyben felhasználnak, fertőtlenítő mosáson kellene, hogy átessen". A rendeletben meghatározták, hogy milyen programokat kell futtatni fertőtlenítő mosásként. Ipari mosógépek ezt tudják, viszont a háztartási gépek nem. S bár az NNGYK járványügyi előírásai rögzítik a munkaruházat fertőtlenítésének követelményeit - főként kórházi környezetben -, sok egészségügyi dolgozó azért nem adja le a központi ipari mosásra a ruháját, mert nem a sajátját kapja vissza, vagy ha mégis, megváltozott méretben. Ezért az otthoni mosásnál szinte kötelező az antibakteriális fertőtlenítő hozzáadása a ruhákhoz.