Katar: közel állhatunk a gázai konfliktus végső rendezéséhez

A BBC keddi beszámolója szerint újra életre keltek a tárgyalások Dohában, amelyek a gázai tűzszünet és az izraeli túszok szabadon bocsátása körül forognak. Katar, mint kulcsszereplő, fontos közvetítő szerepet játszik Izrael és a Hamász között, így nem meglepő, hogy a felek fővárosában folytatják az egyeztetéseket. Egy névtelen palesztin tisztségviselő, aki jól ismeri a tárgyalások hátterét, elárulta, hogy a háború kezdete óta most először zajlanak közvetett megbeszélések a két fél küldöttségei között ugyanazon a helyszínen.

A dohai tárgyalások során Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök és Donald Trump megválasztott államfő megbízottai is részt vettek. Mindkét amerikai delegáció szeretné magának tulajdonítani az egyeztetések sikerét, de a BBC információi szerint Trump közelgő beiktatása komoly nyomásgyakorló tényezőként hathat az érdemi előrelépés érdekében.

Izraeli tisztviselők szerint a tárgyalásokon elért előrelépés az Irán vezette közel-keleti tengely bukásának, az Aszad-rezsim szíriai összeomlásának és a Hezbollah libanoni vereségének köszönhető, ami nagyobb nyomást gyakorolt a Hamászra.

Donald Trump megválasztott elnök nyomásgyakorlása és fenyegetései segítettek a Hamászt az tárgyalóasztalhoz ültetni; Izrael mindkét csapattal - Biden megbízottjával, Brett McGurkkal és Trump emberével, Steve Witkoffal - együttműködött, a kormányok pedig egymással is egyeztettek - írta a The Times of Israel.

A Euronews közlése szerint a várható megállapodás három fázisból áll, a most hatályba lépő, 42 napig tartó első fázis azt jelenti, hogy a Hamász szabadon enged 33 "humanitárius" túszt (gyerekeket, nőket, katonanőket, időseket és betegeket), közülük hármat már az első napon. Izrael úgy véli, hogy a túszok többsége életben van, néhányan azonban már meghaltak, eddig legalábbis még nem kaptak megerősítést a státuszukról. Ugyanakkor, az IDF megkezdi fokozatos kivonulását a Gázai-övezetből, megtartva egy új biztonsági zónát és fenntartva jelenlétét a gázai-egyiptomi határsávon lévő, 14 kilométer hosszú ún. Philadelphi-folyosón; Izrael szabadon enged 1000 palesztint, közülük hozzávetőleg 190 olyant, aki 15 éves vagy annál hosszabb börtönbüntetését tölti. Köztük vannak a Hamász katonai szárnyának, az al-Kasszam Brigádoknak a különleges erőihez, a Nukhbához tartozó harcosok is.

A megállapodás második szakaszában a tárgyalások folytatódnak a további túszok szabadon engedéséről, valamint a meggyilkolt foglyok holttesteinek átadásáról. Emellett az izraeli hadsereg (IDF) további visszavonulásának részleteit is egyeztetik, és biztonsági protokollokat dolgoznak ki azoknak a palesztinoknak, akik visszatérnek Gáza északi területeire. A harmadik szakaszban pedig minden túsz szabadon bocsátását tervezik, és csak ezt követően fogja az izraeli hadsereg elhagyni az övezetet.

Izrael világossá tette, hogy nem enged vissza Ciszjordániába "vezető terrorista gyilkosokat", és akik részt vettek a Hamász október 7-i támadásában, azok sem kerülhetnek szabadlábra. Ennek következtében Marwan Barghouti, a palesztin intifáda egyik legismertebb vezetője, továbbra is börtönben marad, miután többszörös életfogytiglani büntetését tölti gyilkosságok miatt.

Az ENSZ adatai szerint a gázai övezet lakossága, amely körülbelül 2,3 millió főt számlál, gyakorlatilag teljes mértékben kénytelen volt elhagyni otthonát a háború következményeként. Jelenleg a lakosság kilenc tizede sátrakban kénytelen élni. A Hamász által vezetett helyi egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint eddig már több mint 46 500 ember hunyt el az izraeli támadások következtében.

A tél beköszöntével a gázai övezetben is jelentős hőmérsékletcsökkenés tapasztalható, ami számos ember megbetegedéséhez vezetett. Az eső és a szennyvíz egyes területeket elárasztott, súlyosbítva a már amúgy is kritikus helyzetet – tudósít a BBC. Noha az északi részek a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, az ENSZ képviselői figyelmeztetnek, hogy Gáza egész területén súlyos hiány van gyógyszerekből, élelmiszerekből, lakhatási lehetőségekből és üzemanyagból. A humanitárius körülményeket "katasztrofálisnak" minősítik. Gáza középső és déli régióiban, ahol a lakosság jelentős része él, az emberek nap mint nap hosszú sorokban várakoznak, hogy nemzetközi segélyszervezetek által biztosított élelmiszerhez jussanak.