Fedezd fel a megoldást a megdöbbentő élelmiszer-pazarlás problémájára! - Agro Napló

Az ENSZ adatai szerint évente a globálisan megtermelt élelmiszerek harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként, ami 990 milliárd dolláros veszteséget jelent. A probléma nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi következményekkel is jár, ugyanakkor egyre több vállalkozás ismeri fel az élelmiszer-hulladékban rejlő üzleti lehetőségeket - írja a Business Day.

Az élelmiszer-pazarlás komoly környezeti problémákat generál: a hulladékból keletkező metángáz kibocsátása 25-ször nagyobb környezeti terhet jelent, mint a szén-dioxid. Szakértői becslések alapján, ha az élelmiszer-hulladékot egy önálló országként kezelnénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb környezetszennyezővé válna.

Ezen kívül komoly víz-, energia- és talajpazarlást idéz elő, továbbá súlyosan hozzájárul az erdők kiirtásához és az élőhelyek megsemmisítéséhez.

Az emberi kreativitás mindig is a megoldások kereséséről szólt, és ez alól a környezeti problémák sem kivételek. Napjainkban egyre több vállalkozás fedezi fel az 'upcycling' koncepcióját, amely során az élelmiszer-hulladékot újraértelmezik, és értékes, innovatív termékekké alakítják. Ezzel nemcsak a pazarlást csökkentik, hanem új lehetőségeket is teremtenek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövőhöz.

A kutatások rámutatnak, hogy sok olyan élelmiszer, amelyet általában hulladéknak tartanak, valójában tápanyagokban bővelkedik, és még fogyasztásra is alkalmas. Ezen felül, ezek az élelmiszerek bioüzemanyagként, trágyaként, sőt akár építőanyagként is értékesíthetők.

Számos figyelemre méltó példa támasztja alá az élelmiszer-hulladék hasznosításának sikerességét. Például a ReGrained nevű cég a sörgyártás során keletkező melléktermékeket innovatív módon müzliszeletekké és különféle snackekké alakítja át. Emellett az Imperfect Foods a 'csúnya' gyümölcsök és zöldségek újrahasznosításával foglalkozik, ezzel csökkentve a pazarlást. A brit Toast Ale pedig egyedülálló módon felesleges kenyérszeletekből készít ízletes sört, ezzel hozzájárulva a fenntarthatósághoz.

Ez a kezdeményezés eddig több mint 2 millió szelet kenyeret mentett meg a hulladéktól.

Indiában a konyhai hulladék kezelése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem aktív hozzájárulás a bioüzemanyag-termeléshez is. Az országban a komposztálás és a biometanizáció is népszerű módszerek, amelyek segítik a fenntartható fejlődést. Ezzel szemben Nigériában a hulladékgazdálkodás terén még jelentős lépéseket kell tenni, bár már megindultak olyan kezdeményezések, amelyek célja a hulladék újrahasznosítása és a körforgásos gazdaság előmozdítása.

A szakértők szerint a megoldást a köz- és magánszféra együttműködése jelentheti. Fontos lenne, hogy az államok támogassák a fiatalok képzését ezen a területen. Példaértékű a nigériai Covenant Egyetem kezdeményezése, amely már 2014-ben elindította hulladék-újrahasznosítási programját, többek között az élelmiszer-hulladékok komposztálására fókuszálva.