Furcsa és meglepő betegszabadsági indokokat tárt fel egy régészcsoport egy ősi egyiptomi kőtáblán. Az írások között olyan különleges és szokatlan kifogások szerepelnek, amelyek rávilágítanak az ókori emberek mindennapi életére és gondolkodásmódjára.
Érdekes és talán kissé bizarr ürügyeket találtak ki az ókori egyiptomiak a betegszabadságra. Az egyiptomi piramisokból előkerült kőtáblát elnézve összehasonlíthatjuk, hogy milyen messzire jutottunk a betegeskedés okainak meghamisításával.
A British Museum gyűjteményében található kőtábla különleges ablakot nyit az ókori Egyiptom munkakörülményeire. Ez a régészeti lelet értékes információkat oszt meg a piramisok építésében részt vevő munkásokról, rávilágítva az építkezések háttérmunkálataira és az akkori társadalmi viszonyokra.
Az ie. 1250-ból származó, mészkőből készült kőtábla különleges betekintést nyújt az ókori munkások mindennapi életébe, felsorolva azokat az okokat, amelyek miatt nem tudtak végrehajtani feladataikat. Ezt a kincset a sírépítők falujában, Deir el-Medinában tárták fel, amely a Nílus nyugati partján helyezkedik el, és számos más műtárgy társaságában került elő.
A táblán a "tél negyedik hónapja, 24. nap" felirat olvasható. A felsorolt okok között számos meglepő tényező található, amelyekre senki sem számított.
Az első betegszabadsági kérelmet egy Pennub nevű munkás nyújtotta be, aki azt indokolta, hogy édesanyja súlyos állapotban van, ezért képtelen részt venni a munkában. Ez a helyzet nem számít rendkívülinek, hiszen sokan szembesülnek hasonló kihívásokkal, és nincs benne semmi, ami különösebben felháborító lenne.
A második Serba volt, aki állítása szerint megkapta egy skorpió harapását. Érdekes elgondolkodni azon, hogy mennyi állattal kapcsolatos kifogás bukkant fel abban az időszakban. Milyen sokféle magyarázat születhetett a különböző élőlényekkel való találkozásokra!
De most következik a legmegdöbbentőbb indok, amit valaha tapasztalhatsz:
Kiderült, hogy számos ember azért kényszerült a munkájának elhagyására, mert "sört készített". Talán ez a legszórakoztatóbb és legkreatívabb kifogás, amellyel valaha is valaki a főnöke elé állt.
Ha alaposabban szemléjük a dolgot, fontos kiemelni, hogy a sör abban az időszakban létfontosságú szerepet játszott a munkásréteg életében, mivel szinte étkezésnek számított számukra.
A British Museum megállapítása szerint az ókori Egyiptomban a sör kulcsszerepet játszott, és szinte elengedhetetlennek tekintették. Nem csupán ital volt, hanem alapvető táplálékforrásként is szolgált, amit nap mint nap, jelentős mennyiségben fogyasztottak, legyen szó hétköznapi étkezésekről, vallási ünnepekről vagy különböző fesztiválokról.
Ennek ellenére ez az ital továbbra is az istenek kedvencének számított, hiszen számos isteni lény és istennő kötődött a sörhöz.
Tehát ha valaha is meglátogatod a gízai piramisokat, jusson eszedbe, hogy a látványt a sörnek is köszönheted - írja a Ladbible.
Nemrégiben újabb izgalmas felfedezés látott napvilágot: a Nílus egy régi, már régóta kiszáradt ágán úsztatták le azokat az óriási kőtömböket, amelyeket később a gízai piramisok megépítéséhez használtak. Ezek a monumentális építmények, amelyeket az ókori világ hét csodája között tartanak számon, lenyűgöző tanúbizonyságai a múlt mérnöki tudományának és kreativitásának.
Egy átfogó tudományos kutatás eredményei alapján a piramisok építése olyan módon valósulhatott meg, hogy réges-régen, a Nílus zöldellő szakaszán emelkedtek, amely valószínűleg egy folyóágat is magába foglalt.
A kutatások során gyűjtött talajminták és műholdas felvételek azt jelzik, hogy a kis piramisokból álló láncolat a világ leghosszabb folyójának 64 km hosszú szakasza mentén helyezkedik el. E folyó környékén gazdag növényzet virágzott, amely kedvezett egy virágzó civilizáció fejlődésének a Nílus partjain.
