Időzített bomba: A farmok rejtett baktériumveszélyei A mezőgazdaság világszerte alapvető szerepet játszik élelmiszertermelésünkben, de sokan nem is sejtik, hogy a földek mélyén és a takarmányokban olyan veszélyes baktériumok rejtőznek, amelyek komoly fen
Az antibiotikum-rezisztencia a mezőgazdaság területén is jelentős fenyegetést jelent, ezért elengedhetetlen a helyes alkalmazásának biztosítása.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) napjaink egyik legégetőbb globális közegészségügyi kihívása, amely nemcsak az emberi egészséget, hanem az állatok jóllétét is veszélyezteti. A WHO a legnagyobb egészségügyi fenyegetések közé helyezi ezt a jelenséget, amelynek hátterében az antibiotikumok tudatlan és nem megfelelő használata áll.
A rezisztens kórokozók évente közel 5 millió ember haláláért felelősek világszerte. A mezőgazdaságban használt antibiotikumok hatására kialakuló rezisztens baktériumtörzsek és rezisztenciagének zoonózisos úton - azaz állatról emberre terjedő betegségek révén -, illetve közvetetten, például szennyvíz, trágya vagy a talaj révén is bekerülhetnek az emberi szervezetbe.
Számos kutatás alátámasztja, hogy az állattartással foglalkozó személyek komoly kockázatoknak vannak kitéve a különféle kórokozókkal szemben. Ezen felül az egészséges állatok húsában is fellelhetők olyan multirezisztens baktériumtörzsek, amelyek, ha az élelmiszerláncba jutnak, újabb veszélyforrást jelentenek. Éppen ezért az antimikrobiális szerek használatát az állattartás során kiemelt figyelemmel kell kezelni, hogy a hatékony gyógyszerek tartóssága garantált legyen, mind az állatok egészségének védelme, mind pedig a közegészségügy érdekében.
Szabályozás, oktatás és ellenőrzés az AMR ellen
Az AMR (antibiotikum-rezisztencia) elleni harc már hosszú éveken át prioritásként szerepel a nemzetközi, uniós és hazai szakpolitikai irányelvek között. 2021-ben jelentős lépéseket tettek az állatgyógyászati készítmények használatának szigorítására: például a humán egészségügy szempontjából kiemelkedő hatóanyagok alkalmazása csak alapos rezisztenciavizsgálatok után engedélyezett. Az állatorvosok számára kötelezővé vált egy speciális képzés, amely feljogosítja őket arra, hogy élelmiszer-termelő állatok antibiotikumos kezelését engedélyezhessék. Eddig több mint 1300 szakember szerzett ilyen képesítést. A Nébih 2022-től kezdődően speciális ellenőrzéseket hajtott végre az állattartó telepeken, az új jogszabályoknak megfelelően frissített ellenőrzőlisták segítségével. 2022, 2023 és 2024 októberében összesen 65 telepen vizsgálták a gyógyszerfelhasználási előírások betartását, az antibiotikum-csökkentési tervek meglétét, valamint a használat bejelentésének megfelelőségét.
Járványügyi védekezési intézkedések elősegítése és innovációk támogatása
A fertőzések megelőzése érdekében elengedhetetlen a járványvédelmi rendszerek folyamatos fejlesztése. E célt szolgálja a "Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése" című pályázati lehetőség, amely 5 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a telepi beruházásokat. Az állattartók akár 30 millió forintot is igényelhetnek tenyészetenként, függetlenül attól, hogy építkezésről van szó, vagy más jellegű fejlesztésekről. Az idei évben tapasztalt száj- és körömfájás járvány rávilágított arra, mennyire fontos a kérődző telepek higiéniai állapotának javítása. A következő pályázati beadási időszakok 2025. július 9-22. és október 1-14. között várhatóak.
Közös felelősség: az állatorvos és az állattartó együttműködése
Az állattenyésztés területén az antibiotikumok alkalmazásának optimalizálása elengedhetetlen lépés a fenntartható fejlődés irányába. Kiemelt célunk, hogy csökkentsük az emberi egészségre potenciálisan veszélyes készítmények használatát, valamint minimalizáljuk a csoportos kezelések előfordulását. Ennek érdekében elengedhetetlen a felhasználási adatok precíz gyűjtése és alapos értékelése. A tenyészetek részletes adatainak ismerete nemcsak az állattartók számára nyújt támogatást, hanem az állatorvosok számára is, lehetővé téve számukra, hogy hatékony antibiotikum-csökkentési terveket dolgozzanak ki és folyamatosan nyomon követhessék azok végrehajtását. Az állattartók felelőssége rendkívül fontos: a jelentési kötelezettségeik teljesítése során a felhasználási adatoknak pontosnak, naprakésznek és a valóságnak megfelelőnek kell lenniük, különösen abban az esetben, amikor az állatorvos telepi megbízottja végzi a jelentést. A tudatos adatkezelés kulcsszerepet játszik a jövőbeni antibiotikum-használat hatékonyabbá tételében.
A fertőző betegségek megelőzésére irányuló intézkedések bevezetése, a telepek higiéniai körülményeinek javítása, valamint a működés hatékonyságának növelése nem csupán az emberi egészség védelmét célozza, hanem alapvetően hozzájárul a telepek gazdasági fenntarthatóságához és az állatállomány egészségének megőrzéséhez is.
Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: Shutterstock
