Hilda, a génmódosított szarvasmarha, a környezet védelme érdekében csökkentett gázkibocsátással bír - Fotó: Euronews
Hilda génjeit úgy alakították át, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását böfögés és szellentés során. Jelenleg a szarvasmarhák metánkibocsátása a teljes légszennyezés körülbelül 5%-át képviseli, ami azt jelenti, hogy az állomány egyre jelentősebb hatással van a globális klímaváltozásra.
Az Euronews hírei szerint Hilda létrehozásához ismeretlen anyjától származó petéket használtak, amelyeket gondosan kiválasztott bikák spermájával termékenyítettek meg. A kutatók abban bíznak, hogy ezzel a módszerrel a szarvasmarhák metánkibocsátása akár nullára csökkenthető, amikor Hilda és társai átveszik a helyüket az eddigi, több üvegházhatást okozó gázt kibocsátó elődöktől.
A tehenek böfögése és a szélkibocsátás során keletkező metán 28-szor hatékonyabban melegíti fel a légkört, mint a szén-dioxid.
Az eljárás többszöri megismétlése a kutatók szerint megnöveli a "genetikai haszon" arányát az állományban, így felgyorsítja a "metánhatékonyabb" állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamatát.
Hilda a Dumfries-i Langhill-állomány 16. generációjának büszke képviselője, ahol immár öt évtizede folytatnak innovatív kutatásokat. Ő is aktív résztvevője a Cool Cows projektnek, amely célja, hogy olyan szarvasmarhákat szelektáljanak, akik jelentősen csökkentik metánkibocsátásukat, és a jövőben talán teljesen el is hagyják azt.
Richard Dewhurst professzor, a kutatás egyik kulcsszereplője kiemelte, hogy "a tejtermékek globális kereslete folyamatosan emelkedik, így az állattenyésztés fenntarthatósága kiemelkedő jelentőséggel bír. Hilda születése ezért mérföldkő az Egyesült Királyság hús- és tejipara számára. Ennek érdekében új módszereket fogunk bevezetni a metán-hatékony elit üszők kiválasztásának folyamatába" - mondta el.
Az állományt több korábbi kutatás során is elemezték, különös figyelmet fordítva a tejtermeléshez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátásra. A vizsgálatok középpontjában áll a takarmányozási szokások átalakítása és a különböző étrendek hatásainak újraértékelése, továbbá a műtrágyák legelőkre gyakorolt hatásának mélyrehatóbb megértése is.
A modern tömegtermeléses állattenyésztés olyan komplex folyamat, amelyben sok más külső tényező is szerepet játszik, ezért az emésztési folyamatban külön megfigyelik az istállók hőmérsékletét, az ivóvizet, a szintetikus takarmányanyagokat, és a különféle gyógyszereket is.
A programban szintén részt vállaló Paragon Állatorvosi Csoport vezetője szerint az állomány "metánhatékonyságának" genetikai javítása kulcsfontosságú fejlemény az ágazat fenntarthatóságának védelmében. " Ez a változás biztosíthatja, hogy a lakosság továbbra is tápláló és egészséges élelmiszerekhez jusson, de úgy, hogy eközben a mérgező gázkibocsátás környezeti hatását is ellenőrizni tudjuk" - mondta Dr. Rob Simmons.
