Bár a látogatók száma elmarad az elvárttól, mégis hatalmas összegeket pumpálnak a magyar nemzeti emlékhely fejlesztésébe.

A faluközpontban található játszótér és parkoló körülbelül 1,8 kilométerre helyezkedik el az emlékhelytől. Ez a távolság gyalogosan körülbelül húsz percet vesz igénybe, de sajnos az út során nem sok érdekességgel találkozhatunk.

Százszázalékos uniós támogatással, összesen 548,4 millió forint értékben folytatódik a somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely fejlesztése. A faluközpontban új parkolók, egy történelmi tematikájú játszótér és információs pont létesül, míg az emlékhely területén szabadtéri rendezvényteret alakítanak ki, amely színpaddal és szociális blokkal is rendelkezik. Ezen kívül az egykori kápolna körül zárt közösségi teret fognak létrehozni, ahol méltó környezetben kap helyet a Szent László ereklye, amely az ország minden tájáról érkező látogatók érdeklődésének középpontjában áll.

A tervek szerint a település és környéke egy olyan tematikus úttal gazdagodik, amely gyalogosan és kerékpárral is bejárható, és amely a legfontosabb látnivalókon át vezet el a nemzeti emlékhelyhez. A látogatóközpontot már korábban 1,5 milliárd forint értékben alakították ki, így az új beruházás révén a projekt összköltsége meghaladja a kétmilliárd forintot. Ugyanakkor a látogatószám és a bevételek alapján nem tűnik indokoltnak egy ilyen mértékű további fejlesztés.

Tavaly mindössze 8 ezer fizető vendéget regisztráltak, ami naponta átlagosan 25-26 főt jelentett. Ezzel szemben az éves fenntartási költségek elérték a 40-45 millió forintot.

A nemzeti emlékhely jelenleg nem rendelkezik olyan közösségi terek és rendezvényhelyszínek kínálatával, amelyek alkalmasak nagyobb léptékű kulturális vagy szakrális események lebonyolítására, és amelyek turisztikai programokat is integrálnának. A pályázó önkormányzat felismerte, hogy a nemzeti emlékhely forgalma, valamint a rendezvények sikeressége érdekében szükség van zárt és nyitott terek kialakítására, amelyek képesek közösségi és szakrális rendezvények lebonyolítására, ezáltal biztosítva az egész éves működés lehetőségét.

A szöveg egyediségének érdekében a következőképpen alakíthatjuk át: "Érdekes megjegyezni, hogy a faluközpontban található játszótér és parkoló körülbelül 1,8 kilométerre helyezkedik el az emlékhelytől. Ez gyalogosan körülbelül húsz percnyi séta, ám az út során sajnos nem igazán bukkannak fel érdekes látnivalók."

A település vezetése 2022 elején benyújtotta a szükséges dokumentációt, és még abban az évben megkapta a szükséges beleegyező nyilatkozatot. A támogatási szerződés februárban lépett életbe. Azóta azonban a beruházás helyzete stagnál, hiszen a tervezett munkálatok, amelyek időtartamát másfél évre becsülték, elvileg idén decemberre kellett volna befejeződjenek. A kivitelezői pályázat kiírása viszont csak nemrég történt meg, az ajánlatokat pedig március 21-ig várták. Így az eredeti határidő semmiképpen sem tartható, viszont a projekt két részének egyik eleme, amelynek megvalósítása 12 hónapot venne igénybe, a jövő évi parlamenti választások előtti kampány keretében átadhatóvá válhat.

Az idén tíz éve, hogy L. Simon László akkori államtitkár és Móring József Attila, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője felavatták a Szent László Nemzeti Emlékhely 1,5 milliárd forintból felhúzott látogatóközpontját, amely amúgy negyedóra sétányira - ebből úgy 700 méter országúton - épült a hegy tetején álló kolostorromoktól, mely a meredek, erdős domboldalon át is megközelíthető, de csak megfelelő erőnléttel ajánlott nekiindulni. Nem véletlenül mondta már az építkezés előtt a Somogyvár-Kupavárat 1972 óta kutató és feltáró régész, Bakay Kornél, hogy az illetékesek fordítva ültek a lovon, amikor a műemlékhez szervesen nem kapcsolódó központba ölték a pénzt a romok megóvása és fejlesztése helyett, mert mindez így értelmetlen. Hasonlóképpen érvelt több megyei muzeológus szakember is, aki szerint előbb az apátsági helyszínt kellett volna fejleszteni, s csak utána megépíteni a kiszolgálólétesítményeket, de még véletlenül sem a Kupavártól jó kilométernyire található helyszínen.

A választás végül a felépítés utolsó lehetőségére esett, amiért a somogyvári kormánypárti lobbi felelősnek tekinthető.

A hajdani megyeszékhely, amely ma már csupán egy bő másfél ezres falucska, igazi Fidesz-KDNP-s politikai nevelőintézményként funkcionál. Itt található két országgyűlési képviselő, köztük Móring, valamint a Versenyképes Járások Program "megfelelő" pályázataival a figyelem középpontjába került Gelencsér Attila. Ezen kívül a megyei főispán és a vármegyei közgyűlés elnöke is a település szülötte, akik nem restellik erőteljesen népszerűsíteni szűkebb hazájukat, ezzel is hozzájárulva a helyi politikai élet dinamizmusához.

Egy hangfelvételen a fideszes parlamenti képviselő kifejti, hogy a Versenyképes Járások Program keretében rendelkezésre álló forrásokat kampányfejlesztésekre kívánják fordítani.

Az idő múlása egyértelműen a szakemberek érveit igazolta a politikai döntéshozókkal szemben. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által közölt adatok szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent a fizető látogatók száma: 2020-ban és 2021-ben valamivel több mint 10 ezer, 2022-ben 12 ezer jegyvásárló volt, azonban 2022-ben már csak 9 ezer, míg 2024-re ez a szám 8 ezerre esett vissza. Az ingyenesen látogatókat illetően is hasonló trend figyelhető meg, hiszen a 2020-as 3189 főről 2023-ra ez a szám 2445-re csökkent. Ha összehasonlítjuk a hasonló adottságú dunántúli emlékhelyekkel: a mohácsi csata emlékhelyét évente körülbelül 25-30 ezer, míg a pákozdi katonai emlékhelyet körülbelül 65 ezer látogató keresi fel.

A NÖF-től beszerzett adatok alapján drámai csökkenés figyelhető meg a bevételek terén. Míg 2019-ben a jegybevétel még 6 millió forintot tett ki, addig ez a szám 2020-ra 3 millióra esett vissza, majd 2021-ben és 2022-ben csupán 2-2 millió forintot generált. Az utolsó három év még a koronavírus hatásának tudható be, azonban a 2023-as év bevétele, amely valamivel több mint 2 millió forint, valamint a tavalyi 600 ezer forint nem igazolja a fokozódó látogató érdeklődést. Ezzel szemben a hét fős stábbal működő nemzeti emlékhely éves fenntartási költsége 40-45 millió forint körüli összeg, ami azt jelenti, hogy 2019 óta 240-270 millió forintot költöttek a működésre, míg a bevételek alig haladták meg a 15 millió forintot.