Helyszín, tét, célba érés! Ünnepeljük együtt a 198. évfordulóját a pesti lóversenynek - Képgaléria!

A lóversenyzés hagyományait Széchenyi István honosította meg Magyarországon, és ezzel egy olyan örökséget teremtett, amely azóta is él és virágzik. Kezdetben a versenyeket a templom környékén, a főtéren tartották, ahol a helyi közönség szorosabb kapcsolatban állt a lovakkal és a versenyzőkkel. Az eltelt két évszázad során számos változás ment végbe, de az alapvető kérdés továbbra is megmaradt: Melyik ló bírja a legnagyobb gyorsasággal a távot? A lóversenyek izgalma és varázsa ma is lenyűgözi a nézőket, akik a Lóverseny Galériában csodálhatják meg a legjobb lovakat és versenyzőiket.

Amikor vidéken a mise után versenyzett két lovas, hogy eldöntsék kinek a paripája gyorsabb, az leginkább csak erkölcsi győzelmet jelentett a győztesnek. Esetleg drágábban tudta eladni a lovát a vásárban. Ez persze az évek során sokat változott. A lóverseny gyorsan társadalmi eseménnyé vált.

A lóversenyzés Magyarországra való elhozatalának ötlete Széchenyi István nevéhez fűződik, aki angol mintára alakította ki ezt a sportágat. Az első hivatalos versenyt 1827. június 6-án rendezték meg, ahol 25 ezer lelkes néző gyűlt össze. Ezen a jeles eseményen a Babieka nevű angol telivér – amelynek tenyésztésében Széchenyi is részt vett – diadalmaskodott. A budapesti lóversenypálya építése 1878-ban vette kezdetét, a főtribün megálmodója pedig Feszty Adolf építész volt.

Magyarországon a lóversenyzés két fő irányzatra osztható: az izgalmas galoppra és az ügető versenyekre. Ezeket együttesen lósportként említjük. A lovakkal kapcsolatos egyéb sportágakat, mint például a díjugratás és díjlovaglás, pedig lovassportnak nevezik.

Galériánkban az ügető- és klasszikus lóversenyek lenyűgöző világából válogattunk izgalmas képeket. A fortepan.hu archívumában az 1900-as évek elejétől kezdve bukkannak fel érdekes fényképek. Tehát, készülj fel, és pattanj nyeregbe!