Hamarosan elindulnak az első, mesterséges intelligencia által támogatott rákvakcina-kezelések Oroszországban.
Az orosz Gamaleja Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet igazgatója, Alekszandr Gincburg bejelentése szerint néhány hónapon belül megkezdődhetnek az első klinikai kezelések egy úttörő jelentőségű, személyre szabott rákellenes vakcinával.
A mesterséges intelligencia által vezérelt mRNS-alapú terápiás készítményt a betegek egyedi genetikai profilja alapján állítják elő, célzottan azonosítva és elpusztítva a rosszindulatú daganatsejteket. A vakcina klinikai vizsgálatának első fázisa a moszkvai Hertsen Onkológiai Intézet és a Blokhin Rákkutató Központ szoros együttműködésével fog megvalósulni, míg a gyártásért a Gamaleja Központ lesz a felelős. A kezelések kezdetben a melanómás betegeknél indulnak el, tekintettel arra, hogy ez a daganattípus különösen érzékenyen reagál az immunrendszer aktiválására, kifejezetten a citotoxikus limfociták által végzett támadások révén.
A rák elleni vakcina működése a szervezet immunrendszerének célzott edzésén alapul: az mRNS-molekulák olyan tumorspecifikus fehérjéket kódolnak, amelyeket a szervezet idegenként ismer fel, így aktiválva az immunválaszt. Ez a technológia a Covid-19 járvány alatt került a figyelem középpontjába, de az onkológiai felhasználás ennél sokkal összetettebb, mivel minden vakcina a beteg egyedi tumorgenetikai profilmintázatára épül. Ezért a kezelési módszer más pácienseknél nem alkalmazható, és a fejlesztési folyamatot különleges jogi keretek között irányítják, amelyeket az orosz egészségügyi hatóságok idén vezettek be az egyedi terápiák szabályozására.
A projekt 2022 közepén indult, és már az állatkísérletek, valamint az emberi tesztelések első szakaszai is ígéretes eredményeket hoztak. Gincburg szerint a tumor genetikai vizsgálatától a személyre szabott vakcina elkészítéséig tartó folyamat mindössze egy hetet vesz igénybe, köszönhetően a mesterséges intelligenciával támogatott bioinformatikai elemzéseknek és automatizált gyártástechnológiáknak. A jelenleg melanómára fókuszáló kezelés mellett már zajlanak a kutatások más nehezen kezelhető daganattípusok, például a hasnyálmirigy-, vese-, illetve nem kissejtes tüdőrák ellen alkalmazható változatok kidolgozására is. Ez utóbbi különösen nagy jelentőségű, mivel világszerte ez az egyik leggyakoribb, egyben a legmagasabb halálozási arányú rosszindulatú daganattípus.
A fejlesztés nemzetközi érdeklődést is kiváltott: több külföldi orvosi kutatóintézet jelezte együttműködési szándékát, ami arra utal, hogy a Gamaleja Intézet újítása a globális onkológiai ellátás jövőjét is formálhatja.
