Egy nukleáris háború globális mezőgazdasági összeomlást és társadalmi káoszt idézhet elő, amely drámai következményekkel jár az emberi életre és a környezetre nézve. A termőföldek radioaktív szennyeződése, a klímaváltozás felgyorsulása és az élelmiszerell
A nukleáris tél a Föld egyik legszörnyűbb jövőbeli forgatókönyve, amelyről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője figyelmeztetett. Az iráni nukleáris létesítmények esetleges csapása súlyos következményekkel járhat, amelyek a globális klímát és az emberi életet is drámaian befolyásolhatják. A szakértők szerint a helyzet rendkívül aggasztó, és a nemzetközi közösségnek sürgősen lépéseket kell tennie a feszültségek csökkentése érdekében.
Egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris konfliktus következményei rendkívül súlyosak lennének: nem csupán emberek tízmillióinak életét venne el, hanem olyan mértékű légköri károsodást is okozna, amely éveken át tartó lehűléshez, éhínséghez és globális társadalmi összeomláshoz vezetne - figyelmeztetnek amerikai kutatók egy újonnan megjelent tanulmányban.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatócsoportja, élén Yuning Shi-val, a világ két legnagyobb nukleáris hatalma közötti háború potenciális következményeit modellezte. A kutatás eredményeit az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban tették közzé, és a tanulmány riasztóan arra figyelmeztet, hogy egy ilyen konfliktus akár 150 millió tonna kormot is a sztratoszférába juttathatna.
Ez a hatalmas mennyiségű korom olyan mértékben blokkolná a napfényt, hogy a globális napsugárzás és csapadék akár 70%-kal is mérséklődhetne, emellett több mint 15 Celsius-fokkal csökkenthetné a hőmérsékletet.
A kutatók különösen a kukoricatermelést vizsgálták, mivel az a globális élelmiszerlánc egyik alapvető eleme. Eredményeik szerint a termés mennyisége akár 80%-kal is visszaeshetne egy nukleáris tél esetén. Ez - kombinálva az ellátási láncok összeomlásával - súlyos, regionális vagy akár globális éhínséghez vezethetne.
A szakértők előrejelzései alapján az élelmiszertermelés regenerálódása akár 7-12 évet is igénybe vehet, ha egyáltalán megvalósítható.
A tanulmány kiemelkedően lényegesnek véli a felkészülést egy lehetséges nukleáris konfliktus következményeire, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek tükrében. A következő tényezők kerültek a figyelem középpontjába:
A kutatók álláspontja szerint ezek az események megingatták azt a sérülékeny egyensúlyt, amely a hidegháború végső szakaszában még létezett.
Shi és munkatársai innovatív javaslatot tettek az ún. "Mezőgazdasági Reziliencia Készletek" (Agricultural Resilience Kits) kifejlesztésére. Ezek a készletek régióspecifikus vetőmagokat és korszerű technológiákat integrálnának, hogy hatékonyan támogassák a mezőgazdaságot. Fő céljuk, hogy biztosítsák a termelők túlélését és alkalmazkodását egy esetleges hosszan tartó globális mezőgazdasági válság idején.
Mindazonáltal, Moszkva ismételten tagadta, hogy nukleáris fegyver bevetését tervezné az ukrajnai háború során. Ugyanakkor Oroszország 2023-ban módosította nukleáris doktrínáját, lehetővé téve az atomfegyverek megelőző alkalmazását, ha tömegpusztító fegyverekkel vagy jelentős konvencionális hadsereggel szembesülne.
A tanulmány figyelmeztető üzenete világosan megfogalmazza, hogy egy világháborús szintű nukleáris konfliktus nem csupán a harcoló felek számára jelentene katasztrófát, hanem az emberiség egészének jövőjét is komolyan fenyegetné. Ez a forgatókönyv nem csupán háborús következményekkel járna, hanem drámai hatással lenne a klímára, a mezőgazdasági termelésre és a társadalmi struktúrákra is, így elkerülhetetlenül minden egyes ember életére kihatna.
Teherán csökkenti az együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), mivel az iráni külügyminiszter-helyettes, Kazem Gharibabadi, a szervezet "hallgatását" bírálta az izraeli támadásokkal összefüggésben.
Mint arról beszámoltak, péntek reggel izraeli légierő repülőgépei Irán nukleáris és katonai létesítményeit támadták, amelyet Nyugat-Jeruzsálem egy olyan műveletként jellemzett, amelynek fő célja Irán nukleáris fegyverekhez való hozzáférésének megakadályozása volt.
Irán, amely tagadja, hogy katonai nukleáris programmal rendelkezik, úgy reagált, hogy a bombázás háborús nyilatkozatnak minősül, és saját csapásokat indított Izrael ellen. Teherán felfüggesztette a nukleáris tárgyalásokat az Egyesült Államokkal; a következő forduló eredetileg vasárnapra volt tervezve.
Gharibabadi szombaton az SNN-nek nyilatkozott, és bejelentette, hogy a jövőben nem fogják előre közölni a nukleáris tevékenységük részleteit az Ügynökséggel. "Ez a lépés a velük való együttműködésünk szintjének felülvizsgálatának része, amely immár nem fog úgy működni, mint korábban" - tette hozzá.
"Mindig is a legátláthatóbb békés nukleáris programot valósítottuk meg, azonban amikor az Ügynökség és a Kormányzótanács csendben marad az izraeli agresszióval szemben, vagy politikai nyomás következtében hoz döntéseket, akkor már nem tudjuk fenntartani a korábbi szintű együttműködést" - emelte ki.
Anélkül, hogy kifejezetten Izraelt célozta volna meg, az IAEA pénteken nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelte, hogy a polgári nukleáris létesítmények ellen irányuló támadások a nemzetközi jog értelmében jogellenesek. A szervezet emellett a párbeszéd fontosságára is felhívta a figyelmet.
A nemzetközi felügyelő szervezet korábban arról számolt be, hogy uránnyomokat talált olyan helyeken, amelyeket Irán nem jelentett be nukleáris létesítményként, és csütörtökön hivatalosan vádolta az Iszlám Köztársaságot, hogy megsértette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit. Teherán elutasította a vádakat, mint politikailag motiváltakat.
Az iráni atomprogram elleni izraeli fenyegetések "katasztrofális" forgatókönyvvé eszkalálódhatnak - mondta korábban Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője.
Kiemelte, hogy egyetlen pontosan célzott csapás sem lenne elegendő ahhoz, hogy felszámolja Irán szigorúan védett nukleáris létesítményeit.
"A legérzékenyebb dolgok fél mérföldre a föld alatt vannak - sokszor jártam ott. Ahhoz, hogy oda eljussunk, egy spirális alagúton kell lemenni, le, le és csak le" - mondta Grossi.
"Irán jelen pillanatban nem rendelkezik atomfegyverrel, azonban az alapanyag már a birtokában van" - nyilatkozta. Ennek ellenére Grossi folyamatosan aggodalmát fejezte ki Teherán fokozódó dúsítási tevékenysége kapcsán.
Irán be kívánja bizonyítani, hogy atomprogramja teljes mértékben békés célú - mondta Abbász Araghcsi külügyminiszter a Nile News egyiptomi műsorszolgáltatónak adott, múlt héten közzétett interjújában. "Elképzelhetetlen", hogy Teherán megszegje a legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah vallási vezető atomfegyverekre vonatkozó tilalmát - mondta a vezető diplomata.
Ennek ellenére Irán nem fog elfogadni semmilyen megállapodást, amely megkövetelné tőle, hogy feladja hazai dúsítási képességeit - mondta Araghchi szerdán. "Nincs dúsítás, nincs alku. Nincs atomfegyver, van alku".
Trump első hivatali időszaka alatt az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a 2015-ös, ENSZ által támogatott Közös Átfogó Cselekvési Tervből. Ez a megállapodás lehetővé tette Teherán számára, hogy a szankciók enyhítése fejében visszafogja nukleáris programját. Azóta Irán fokozatosan erősítette dúsítási tevékenységeit.
Izrael, amely fenyegetésnek tekinti Irán nukleáris tevékenységét, követelte, hogy állítsa le a dúsítást.
A két ország közötti, évtizedek óta tartó árnyékháború tavaly kétszer is nyílt rakétacsapásokba torkollott. A feszültség az 2023-as gázai konfliktus kirobbanásával drámai módon fokozódott, és a jelenlegi állapot mindenki számára ismerős.
